Kiderült, mi határozhatja meg, hogy milyen neműnek születünk
Az új kutatások rávilágítanak arra, hogy a születendő gyermek nemének alakulásában több tényező is szerepet játszhat. Az édesanya életkora, genetikai adottságai, de még a szexuális együttlét időpontja és módja is befolyásolhatja a magzat fejlődését. Egy a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gyermek nemének meghatározása közel sem annyira véletlenszerű, mint ahogyan azt eddig gondolták.
A kutatás során longitudinális vizsgálatok és évtizedekre visszanyúló adathalmozás segítette a tudósokat. Az elemzések során 58 007 nő 146 064 gyermekének születését vizsgálták, ami átlagosan 2,5 gyermeket jelentett anyánként. A kutatók figyelemre méltó mintázatokat fedeztek fel, amelyek a családokban megjelenő nemi arányeltolódásokra hívták fel a figyelmet, felvetve a kérdést: mi is állhat a háttérben.
A megállapítások szerint a családi mintázatok nem pusztán véletlenszerűen alakulnak, hanem összetett kölcsönhatások eredményei lehetnek a biológia, a viselkedés és a reprodukció terén. Bár a biológiai tényezők nem magyarázzák meg teljesen ezt a trendet, a magatartás és a nemi preferenciák annál inkább. A vizsgálatok során kiderült, hogy a három vagy több gyermekes családok esetében a nemi preferenciák erőteljesebben jelentkeznek, beleértve azt az elvet, hogy a szülők gyakran addig próbálkoznak, amíg nem születik fiú és lány gyermekük is.
Érdekes, hogy az 1800-as években a családok körülbelül 2%-kal nagyobb valószínűséggel vállaltak harmadik gyermeket, ha az első két gyermekük azonos nemű volt. Ezzel szemben napjainkban ez az arány 6-7%-ra emelkedett. A kutatók arra is találtak bizonyítékot, hogy a szülők genetikai tényezők által vezérelve hajlamosabbak lehetnek az egyik nemből több gyermeket vállalni.
A születési arányok globális szinten sem teljesen kiegyensúlyozottak, hiszen körülbelül 100 lányra 105 fiú jut, ami statisztikai előnyt biztosít a fiúgyermekek számára. Létezik egy másik elmélet is, az úgynevezett „visszatérő katona-effektus”, amely megfigyelte, hogy a háborúk után megnövekszik a fiúszületések aránya.
A kutatás során további megfontolandó tényezők is felmerültek, mint például a fogantatás időzítése, amely befolyásolhatja, hogy fiú vagy lány születik-e; a menstruációs ciklus fázisa kismértékben növelheti a fiúgyermekek esélyét. Az azonban továbbra is vita tárgyát képezi, hogy ezek a megállapítások mennyire állják meg a helyüket nagyobb mintán.
A méh pH-értékének vizsgálata is újabb teret nyit a kutatások számára, mivel ez a tényező befolyásolhatja a spermiumok sikerességét. A kromoszóma-típusok eltérő ellenállósága és kémiai környezetük is hozzájárulhat ahhoz, hogy melyik nemű gyermek születik. A kutatások azt is sejtetik, hogy a hormonális változások, mint például a tüsző stádiumának időtartama, befolyásolhatják a gyermekek nemét a fogantatáskor.
Továbbá az anya fiziológiai állapota, mint például a glükózszint és a hormonális szintek, is hatással lehet a baba nemére. Egyes kutatások szerint a magasabb anyai glükózszint a fiúgyermekek születésének kedvez, míg az alacsonyabb szint a lányokét segítheti. Az anya magas cortisol szintje is összefüggésben állhat a lánygyermekek születésével, mivel a stressz markerek jelenléte befolyásolhatja a hím embriók korai fejlődését.
Továbbra is érdemes kiemelni, hogy az apa jellemzői, mint például magassága, anyagi helyzete vagy agresszivitása, szintén jelentős mértékben befolyásolják a gyermek nemének alakulását. A kutatások eddigi eredményei alapján tehát elmondható, hogy a gyermekek neme nem csupán genetikai véletlen, hanem egy rendkívül összetett biológiai és környezeti hatások eredménye.
Forrás: infostart.hu/tudomany/2025/12/16/kiderult-mi-hatarozhatja-meg-hogy-milyen-nemunek-szuletunk
