Legfőbb ügyész: az adatmennyiség indokolja az MNB-ügy nyomozásának hosszúságát

által Karoly

Az MNB-ügy nyomozásának részletei és a legfőbb ügyész értékelése

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a nehezen kezelhető nyomozásokról beszélt, amelyek a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz és gazdálkodásához kapcsolódnak, a közelmúltban tett nyilatkozataiban kifejezve, hogy a nyomozás elhúzódása az óriási adatmennyiséggel indokolható.

A legfőbb ügyész tájékoztatása szerint az MNB-üggyel kapcsolatos nyomozás nyolc hónappal ezelőtt kezdődött, és azóta több mint 182 gigabájtnyi adat került feldolgozásra. Ezen adatok között többségében PDF és Word-dokumentumok találhatók, összesen körülbelül 85 ezer fájlban. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az ügy bonyolult céghálókat és pénzmozgásokat tartalmaz, amelyeket alaposan fel kell térképezni az alapján, hogy bűncselekmény történt-e és ki a felelős.

A nyomozási folyamat részletezése

A nyomozás folyamatának két fázisra osztása történik: felderítési és vizsgálati szakaszra, ahol a választóvonal a megalapozott gyanú közlése. Az ügyészség a felderítési fázisban csupán törvényességi felügyeletet tart, míg a vizsgálati fázisban irányítást gyakorol. A legfőbb ügyész kiemelte, hogy az ügyészség nem érheti el, hogy a nyomozó hatóságok eljárási cselekményeket végezzenek, mivel ezt a büntetőeljárási törvény szabályozza.

Továbbá, a Schadl-Völner ügy esetében a Központi Nyomozó Főügyészség 2022 októberében vádat emelt korrupciós bűncselekmények miatt. Kérdésfelvetés érkezett arra vonatkozóan, hogy az ügy miért akadt meg. Nagy Gábor Bálint válaszában rámutatott, hogy a bíróság döntései korlátozzák az ügyészség lehetőségeit, különösképpen, ha a vádlott ügyvédi tevékenységét a bíróság nem korlátozza a folyamat során.

Jövőbeli kilátások és együttműködések

A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban a legfőbb ügyész bizakodó volt, hogy tavasz végére, nyár elejére egyértelműbb képet kaphatunk a nyomozás állásáról, emellett 11 gyanúsított van a folyamatban, amelyben még sok elvarratlan szálat kell figyelembe venni. Az Európai Ügyészséggel (EPPO) való kapcsolatát kiválónak értékelte, hangsúlyozva, hogy évente huszonöt-harminc nyomozási határozat érkezik a nemzetközi együttműködés keretében, különösen áfa- és vámcsalásos esetekben.

Nagy Gábor Bálint statisztikai adatokat is megosztott: a hazai vádemelési arány a jogi ajánlások figyelembevételével 67 százalék, míg az uniós átlag 39 százalék, ami a magyar ügyészség hatékonyabb munkáját tükrözi. A nyomozás célja a jogi keretek közötti védelem biztosítása és az igazságosság fenntartása, miközben eljárás során minden iratot és ajánlást a nyomozás szempontjából relevánsnak értékelnek.

Ezt is kedvelheted