A MOL válasza a horvát kormány olajimportkorlátozásaira
2026. február 20-án jelentette be a MOL, hogy a horvát olajvezeték-üzemeltető, a JANAF, köteles engedélyezni az orosz tengeri úton szállított olaj tranzitját Magyarországra és Szlovákiába. A MOL közleménye szerint mindkét ország mentesül az uniós szankciók alól, amelyek az orosz olajimportot érintik.
A horvát kormány és a MOL közötti kapcsolat az utóbbi időszakban feszültté vált, főként a Barátság kőolajvezeték orosz támadás következtében történt leállása miatt. Az orosz olaj már január 27-e óta nem jut el Magyarországra és Szlovákiába, ami miatt a MOL és a magyar kormány kérte Horvátországot, hogy engedélyezze a szükséges importokat az Adria vezetéken keresztül.
Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Zágráb készen áll a kapacitás növelésére, az újonnan érkező olaj nem lehet orosz forrásból. Ezen feltételezés szerint a MOL inkább az olcsó orosz olajra összpontosítana, nem pedig a forrásainak diverzifikálására. A vádakat azzal indokolta, hogy az orosz nyersolaj körülbelül 30%-kal olcsóbb, mint más alternatívák, míg a szállítási költségek mindössze 1%-át képviselik a teljes költségnek.
Pénzügyi és kapaszkodási adatok
A MOL nyilatkozata szerint a Százhalombatta finomító kapacitása maximum évi 8 millió tonna, míg a szlovákiai Bratislava finomítóé 6 millió tonna, miközben Magyarország hazai olajtermelése körülbelül 1 millió tonna évente. A JANAF által üzemeltetett Adria-vezeték évi 15 millió tonna nyersolaj szállítására képes, amit a horvát kormány biztosítana Magyarország és Szlovákia számára.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök megerősítette, hogy Horvátország képes garantálni az évi 12 millió tonna olajat, amely elegendő lenne a két szomszédos ország ellátására.
A jövőbeni tervekről
Mindeközben a magyar kormány úgy döntött, hogy készül a stratégiai olajkészletek részleges felhasználására is. A MOL és a Slovnaft közös közleményben hangsúlyozták, hogy a Janafnak engedélyeznie kell a szállítmányok áthaladását és elengedhetetlen, hogy a közép- és kelet-európai ellátásbiztonság érdekében a régi vitákat félre kell tenni.
A Mol a jövőbeni szállítmányok érkezéséig különböző forrásokból rendelt kőolajat, beleértve Oroszországot is, hogy ezek elérhessék Szlovákiát és Magyarországot. A szlovák és magyar kormány is igényt tart a tartalékaik felhasználására az instabil helyzet miatt.
Pénz- és energiapolitikai kihívások
A MOL szerint a januári orosz támadás a Barátság vezetéken megnövelte a politikai feszültségeket, amelynek következményeként a dízelüzemanyag szállítását is leállították Ukrajnába. A magyar kormány feltételezése szerint Kijev politikai okokból nem indította újra a szállítást, ezzel próbálva nyomást gyakorolni Magyarországra amiatt, hogy támogassa Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit.
Az Adria vezetékkel kapcsolatos eddigi álláspont szerint a szállítás drágább, mint a Barátság vezetéken történő szállítás, ráadásul a kapacitás mértékét is vitatták. Horvátország azonban kitart amellett, hogy a vezeték képes lesz a szükséges mennyiséget szállítani.
Összességében a MOL és a horvát kormány közötti jövőbeli együttműködés számos kihívással néz szembe, míg a közép-európai régió energiapolitikai stabilitása továbbra is kérdéses marad.
