Éles vita Brüsszelben: a Barátság kőolajvezeték és a 90 milliárd eurós ukrán hitel összekapcsolhatósága
2026. február 27-én Brüsszelben a tagállamok diplomatái heves vitát folytattak a Barátság kőolajvezeték és a nyújtás alatt lévő 90 milliárd eurós ukrán hitelcsomag összefüggéséről. A magyar fél, képviselve Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter által, arra figyelmeztetett, hogy a két ügy nem választható el egymástól, míg más tagállamok a kérdést technikai ügyként kezelnék, elítélve a magyarok politikai motivációit.
Bóka János megjegyezte, hogy a Barátság kőolajvezeték ügyének szerepe a Brüsszelben zajló ukrán politikai vitában kiemelt volt. Az eszmecsere több alkalommal elérte az érzelmek határvonalát, így a kormány számára az ukránok ellenállása a vezeték újranyitásának ügyében politikai nyomásgyakorlás érzését keltette. Bóka hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára elfogadhatatlan a zsarolás, amely a magyar energiaellátás biztonságát fenyegeti.
A vitában az álláspontok megoszlottak: míg egyes tagállamok amellett érveltek, hogy a kérdések függetlenek, mások úgy vélték, hogy ezek között kapcsolat van, és a politikai megvitatás indokolatlanul átpolitizálná a hiteleket. A magyar fél kész volt a jogi keretek és a szankciós mechanizmusok használatára, ha szükséges.
Bóka János megemlítette, hogy a Magyarország energiabiztonsága érdekében szükség esetén a 20. szankciós csomag vagy a 90 milliárd eurós hitelcsomag blokkolásához folyamodhat. Említette továbbá az EU–Ukrajna társulási megállapodást és a korai előrejelző mechanizmust, amelyek segítenek az energiaellátási zavarok kezelésében.
A tanácsülés ezen szempontjait többen vitatták, hangsúlyozva, hogy szükséges lenne egy független vizsgálat a kőolajvezeték állapotáról, amit Ukrajna nem engedélyezett. Bóka elmondta: az uniós intézmények részéről nem érkezett hajlandóság még arra sem, hogy ellenőrizzék a vezeték működőképességét.
Az események nyomán a magyar kormány célja világossá vált: jelezni Kijev felé, hogy Magyarország nem tűri az energiával való zsarolást. A közelgő választások is hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a téma nem csupán belpolitikai jelentőséggel bír, hanem az európai integráció szempontjából is komoly következményekkel járhat.
Az uniós tagállamok többsége úgy tűnik, nem értékelte a magyar álláspont helyzetét, ami újabb feszültségforrássá válhat a jövőbeni tárgyalások során. Bóka véleménye szerint a kormányzati irányvonalnak az a tétje, hogy a nemzeti szuverenitás megvédésével képes legyen formálni az EU-ban zajló folyamatokat, még akkor is, ha ez konfliktusokat generál.
