Az iráni háború migrációs válságot és terrorfenyegetést hozhat
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése rávilágít, hogy az iráni konfliktus komoly hatással lehet a migrációs helyzetre és Európa biztonságára. Amennyiben a fegyveres harcok csillapodnak is, a gazdasági bizonytalanság és a fokozódó szegénység miatt több millió iráni, valamint az Iránban tartózkodó afgán menekült indulhat útjára. Az emberek elvándorlása mellett, radikális csoportok tevékenysége is fokozódhat az európai térségben.
Az iráni kormány számára a közel-keleti szövetségesek, mint például a Hezbollah, korlátozott támogatást nyújthatnak a konfliktus során, figyelembe véve, hogy számos esetben már súlyos katonai és politikai veszteségeket szenvedtek el. Az elemzés rámutat arra is, hogy fennáll a veszély, hogy a Teheránból működő iszlamista hálózatok aktivizálódhatnak, veszélyeztetve ezzel az európai országokat, amelyek a korábbi években nyitották meg határaikat az illegális migráció előtt.
Példaként említhető, hogy 2025 májusában a brit hatóságok lebuktattak egy iráni kötődésű terrorsejtet. A közelmúlt konfliktusaival párhuzamosan az ilyen csoportok aktivitása emelkedhet, amit már a gázai konfliktus idején tapasztalhattunk. A háború eszkalálódásának realitása felnagyítja ezt a veszélyt, hiszen a felek próbálnak elkerülni civil célpontokat, de a humanitárius és gazdasági következmények drámai migrációs hullámot generálhatnak, amely Európa felé irányul.
A gazdaságilag sérülékeny iráni nép helyzete 2025-re már 28-30 millió embert érintett, míg a Világbank jóslata szerint a közeljövőben további 2,5–3 millió iráni eshet szegénységbe. Egy felmérés alapján az iráni lakosság 93%-ának már megfordult a fejében a kivándorlás gondolata, és a válságból adódó nehézségek egyre inkább cselekvésre sarkallhatják őket.
Az EU-nak nehéz dolga lesz a politikai döntések meghozatalakor, mivel február 19-én a Külügyi Tanács terrorszervezetnek minősítette az iráni Forradalmi Gárdát. Emellett az Európai Parlament és más politikai fórumok is figyelmeztettek az iráni tüntetéseket követő brutális hatósági intézkedések következményeire, amelyek már eddig is 30 000 ember halálát okozták.
Iránnak jelenleg 800 000 regisztrált menekültje van, akik közül a többség afgán, de körülbelül 2 millió okmány nélküli afgán állampolgár is tartózkodik az országban. Ha a feszültségek vagy a belső káosz miatt az iráni hatóságok kénytelenek lesznek a belső rend fenntartására összpontosítani, a gazdasági nyomás mellett a menekültek újabb számban indulhatnak el Európa irányába.
A növekvő iráni migráció hatásai először a Törökországba irányuló forgalomban jelentkezhetnek, ahol Ankara már megépítette a 204 kilométeres biztonsági falat az iráni határon. A fal azonban nem képes teljes mértékben megakadályozni a migrációt, mindössze az áramlás csökkentésére alkalmas. Az EU már 2016 óta több mint 10 milliárd eurót támogatott Törökország számára, és egy új iráni menekültáradat esetén új költségvetési források és politikai engedmények iránti igénye jelentkezhet Ankara részéről.
Ha Törökország további menekülteket enged át, az az EU nyugati és keleti migrációs útvonalainak terhelését növelheti. Ezzel együtt, ha Törökország megpróbálja feltartóztatni a menekülteket, az EU egyre inkább függő helyzetbe kerül Ankara politikai döntéseitől. A helyzet összetettsége és a növekvő migrációs nyomás középpontjába helyezi Törökországot és Európát, amely egyaránt kihívásokkal néz szembe a nemzetközi közösség szemében.
