Ukrán–Magyar Vita a Barátságról: A Tranzit Nem Csak Szívesség
A Barátság kőolajvezeték ügye ismét feszültséget gerjesztett a magyar és az ukrán kormány között, ahogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, kijelentette, hogy nem kívánják újraindítani a tranzitot, mivel annak működése hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújához. Zelenszkij nyújtott válaszában kiemelte, hogy a közvélemény tudatában van a csővezeték állapotáról, mely szerint az orosz hadsereg nem a vezetékben, hanem csupán technikai berendezésekben okozott károkat.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azzal vádolta Ukrajnát, hogy szándékosan késlelteti a kőolajtranzit újraindítását, miközben hangsúlyozta, hogy a helyzet technikai okokból nem támasztható alá. A tárcavezető azt állította, hogy az ukrán fél többször is megerősítette, hogy a vezeték működőképes és a szállításra készen áll. Szavai szerint Ukrajna eddig jelentős bevételt generált a tranzitdíjakból, és a helyzet nem csupán politikai, hanem gazdasági megfontolásokból is bonyolult.
Orbán Viktor miniszterelnök is reagált a helyzetre, kijelentve, hogy Ukrajna politikai zsarolást folytat, melynek célja, hogy destabilizálja Magyarország energiaellátását. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a Barátság-vezeték újraindítását nem hagyják annyiban, és szükségesnek tartják a helyzet rendezését, tekintettel az energiaellátás biztosításának fontosságára hazánk számára.
Mindezek mellett az ukrán elnök felajánlotta, hogy találkozik szlovák kollégájával, Robert Ficóval, hogy közvetlenül egyeztessenek az ügyben, ám a találkozók helyszíne még nem tisztázott. Zelenszkij ironikus megjegyzéseket tett a találkozók körüli politikai játékokról, kérdőre vonva a vezetők felelősségét a helyzet kezelésében.
Szijjártó Péter azzal zárta nyilatkozatát, hogy az ukránok előre tervezik a politikai zsarolást, és nem tartják be az európai uniós megállapodásokat, amelyek szerint Ukrajna elkötelezett az uniós tagállamok biztonságának megőrzése iránt. Az energiatársulás tartalma alapján Ukrajna által létrehozott tranzitkötelezettség nem csupán szívesség, hanem a helyzetből eredő kötelezettségek eredménye, amely alapján több millió eurót nyernek a tranzitdíjakon.
Az esettel kapcsolatban nemcsak politikai, hanem gazdasági következmények is várhatóak, mivel a kőolajárak és a forint gyengülése is befolyásolja a piaci helyzetet. A kormány tagjai így figyelemmel kísérik az ukrán állásfoglalás alakulását, mivel a tranzit folytatása kiemelt fontosságú a magyar energiaellátás szempontjából.
