Új szereplők a nyugat-balkáni migrációs útvonalon
A közelmúltban drámai változásokat figyelhetünk meg a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, ahol napjainkban a kínai állampolgárok válnak egyre fontosabb szereplőkké. A Migrációkutató Intézet újabb elemzése rávilágít, hogy a kínai migránsok száma folyamatosan növekszik, jelentős arányú emelkedéssel az utóbbi időszakban. 2026. február 23-án egy kínai migránsokat szállító csónak borult fel a horvát-boszniai határon, ami tragikus következményekkel járt, hiszen egy ember életét vesztette, míg többen eltűntek.
Ezek a migránsok a Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával kötött vízummentességi megállapodás keretein belül próbálnak átjutni az Európai Unió területére. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) statisztikái rávilágítanak a helyzet komolyságára: 2022-ben mindössze 88 kínai határsértőt regisztráltak, míg 2024-re ez a szám már 650-re nőtt, 2025-re pedig elérte a 706-ot.
A kínaiak vízummentesen 30 napot tölthetnek Szerbiában, míg Bosznia-Hercegovinában 90 napig tartózkodhatnak. Azonban sokan ezt a lehetőséget kihasználva próbálnak továbbjutni Nyugat-Európába. Ezen állampolgárok közül sokan a fokozódó digitális állami kontroll, a magas munkanélküliség, valamint a csökkenő életszínvonal elől menekülnek. 2025 augusztusáig a fiatal felnőttek körében a munkanélküliség mértéke 18,9%-ra emelkedett, ami arra utal, hogy a fiatalok körében a gazdasági helyzet igen aggasztó.
Korábban a kínai migránsok többsége az Egyesült Államok felé vette az irányt, leginkább Ecuadoron keresztül, később Mexikóba tartva. Azonban Ecuador 2024-ben eltörölte a kínaiak számára a vízummentességet, ami a nyugat-balkáni útvonal megnövekedett jelentőségét eredményezte. Az uniós országokban a legnagyobb kínai közösségek Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban találhatók, melyek fő célországok is egyben.
Horvátország közigazgatási szempontból egyelőre nem tekinti súlyos problémának a növekvő számú irreguláris kínai bevándorlót, de egy 2030-ig terjedő migrációs terv keretében szeretnék erősíteni határrendészeti kapacitásaikat, és fejleszteni a regisztrációs eljárásokat. A horvát hatóságok arra számítanak, hogy a migrációs nyomás nem csökken, ezért a jövőbeni lépések szükségessége hangsúlyosan megjelenik a stratégiájukban.
Az új helyzetet a Közel-Keleten kirobbanó konfliktusok tovább bonyolíthatják. Az Európai Tanács eddigi elemzései a nyugat-balkáni területet az EU felé vezető egyik legfőbb migrációs útvonalnak tartják, és a 2026. február 28-án kirobbant iráni háború újabb migrációs hullámot generálhat, ami ismételten megnöveli a nyugat-balkáni útvonal forgalmát.
Friedrich Merz német szövetségi kancellár aggodalmát fejezte ki a helyzet súlyossága miatt, arra hivatkozva, hogy a szíriai válság idején több mint egymillió menekült érkezett Európába. Az érintett országoknak sürgősen fel kell készülniük a fokozódó migrációs nyomás kezelésére, mivel a következmények rendkívül messzemenők lehetnek a jövő politikai és gazdasági táját illetően.
