Versenyfutás az LNG-ért: A gázpiac feszültségei
A globális gázpiac jelenlegi helyzetében egyre élesebb verseny bontakozik ki a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzéséért, különösen Európában. Az amerikai LNG szállítmányok, amelyek eddig módszeresen érkeztek a kontinensre, gyakran Ázsiában találják magukat, ahol a vevők hajlandóak magasabb árat fizetni, így az európai gázkezelők számára nehezebbé válik a megfelelő mennyiségek beszerzése. A helyzet különösen aggasztó, mivel a többszörösen várt megoldások – mint a katari szállítmányok – most komoly korlátokkal néznek szembe a régióban zajló háború miatt.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, Tatár Mihály a legutóbbi InfoRádióban elmondta, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül haladó hajók forgalma drámaian csökkent, körülbelül 90%-ra. Ez a helyzet csak az iráni, kínai, indiai és pakisztáni kormányhoz kapcsolódó hajókra vonatkozik, amelyek előzetes egyeztetéssel még át tudnak haladni. A nyugati biztosítók elérhetetlensége miatt más hajóknak nem áll módjukban áthaladni, mivel fennáll a veszély, hogy támadás áldozatai lesznek.
Továbbá, a szakértő kiemelte, hogy Európa helyzete a gázszükségletek vonatkozásában súlyosabb, mint az olajjáratokkal kapcsolatos problémák. A tervek között szerepelt az orosz gáz import leállítása, ugyanakkor a cél, hogy a katari LNG mellett az amerikai beszállításokat is intenzíven kihasználják. Azonban az ázsiai országok, mint Szingapúr, jelentős mennyiségben vásároltak LNG-t Katartól, ahol az importált gáz jelentős része szintén a Hormuzi-szoroson keresztül érkezett.
A katari gáztermelő infrastruktúra károsodása, valamint az emiatt felmerülő szállítási korlátozások mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gázellátás fenntartása komoly kihívások elé állítja a kontinens energiagazdálkodásának stabilitását. Katar már most is vis maior helyzetre hivatkozva visszamondja a nyugati országoknak tett megrendeléseit, így az EU előtt álló kihívás fokozódik.
A helyzet elemzése alapján egyértelmű, hogy a gázellátás stabilizálása érdekében sürgős intézkedések szükségesek. Tatár Mihály figyelmeztetett arra, hogy ha nem sikerül rendezni a Hormuzi-szoros körüli konfliktust – akár fegyverszüneti megállapodások, akár nemzetközi katonai beavatkozások révén – akkor Európában a 2022-es energiaválság újra megjelenhet a gazdasági mutatók romlása mellett, exacerbálva az inflációs nyomásokat számos ágazatra, beleértve a vegyipart és az alaptermékek gyártását.
Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy a nyugati országok, különös figyelemmel az EU-ra, igyekeznek elkerülni a gázhiányt, miközben a gázkezelők gáztározói jelenleg rendkívül alacsonyak. E körülmények között Európának sürgősen akcióba kell lépnie, hogy biztosítani tudja jövőbeli energiaellátását, anélkül hogy lemaradjon a leverett mennyiségekért folytatott nemzetközi versenyben. Tatár Mihály hangsúlyozta, hogy a zöld energia jövője szintén kérdésessé vált, mivel a szabályozási keretek és az érintett üzleti modellek nem biztosítanak elegendő támogatást a fenntartható átálláshoz.
