Csalafinta építkezési kiskaput zárnak be egy kedvelt agglomerációs városban
Budakalász városvezetése új intézkedéseket hozott az ingatlanfejlesztések szigorítására, hogy megállítsák a helyi építési szabályok kijátszását. Forián-Szabó Gergely polgármester bejelentette, hogy a jövőben a Dunamenti Regionális Vízmű (DMRV) ZRT. nem ad ki közműnyilatkozatot több lakóegység kialakításához, amennyiben a város önkormányzata nem adja meg az előzetes hozzájárulását.
Ez a lépés a közelmúltban tapasztalt, több ingatlanfejlesztő által végrehajtott szabálytalanságok miatt vált szükségessé, amelyek során a megengedettnél lényegesen több lakást alakítottak ki. A közműszolgáltatók eddigi gyakorlatában nem volt kötelező vizsgálni, hogy a kérelmek megfelelnek-e a települési szabályoknak, ami nem szándékosan, de hozzájárult a túlépítésekhez.
A polgármester kiemelte, hogy az intézkedés kizárólag a többlakásos fejlesztéseket érinti. Az önkormányzat célja, hogy a szabálytalanságokat már a folyamat elején kiszűrjék, ezzel elkerülve a későbbiekben a helyi lakosságot is érintő bürokratikus és jogi eljárásokat. Az adminisztráció felgyorsításával biztosítanák, hogy a szabályosan építkezők ne szenvedjenek hátrányt.
A „lopakodó társasház” módszere
A közismert, de jogilag és etikailag vitatható eljárás a településképet és infrastruktúrát is tehertétel alá helyezheti. Az építtetők gyakran egyetlen nagy családi házra kérnek engedélyt, amely szigorúan megfelel a helyi építési szabályzatnak. Az építkezés során a házat úgy alakítják ki, hogy a belső terek könnyen oszthatók legyenek több külön lakásra.
Már az építkezés korai fázisában beépítenek több konyhai kiállást és fürdőszobát, majd miután az épület megkapta a használatbavételi engedélyt mint „egy lakóegységes családi ház”, a fejlesztő lezárja a belső válaszfalakat.
Az új intézkedés megakadályozza, hogy a fejlesztők külön mérőórákat igényeljenek minden lakásrészhez, hiszen ez a gyakorlat kvázi „legalizálta” a különálló lakásokat. E folyamat után, a földhivatalnál társasházi alapító okirat birtokában osztották fel az ingatlant külön lakásokra, amelyeket a piacon önálló egységekként értékesítettek.
Infrastrukturális problémák és jövőbeli hatások
A települések infrastruktúráját, mint például a vízhálózatot, csatornázást és parkolóhelyeket egy bizonyos laksűrűségre tervezik. Amennyiben egy utcában az eredetileg engedélyezett 10 lakás helyett trükközések következtében 30-40 lakás alakul ki, az komoly hátrányokat idézhet elő, mint a vízhálózati kimaradások, forgalmi dugók és közszolgáltatások túlterheltsége.
Az önkormányzat célja e helyzetek elkerülése érdekében lépéseket tenni, hogy a város jövője fenntartható maradjon. E változások nemcsak a helyi lakosság, hanem a jövőbeli ingatlanfejlesztők számára is fontosak, hogy egy egyensúlyt találjanak a fejlődés és a közszolgáltatások fenntartása között.
