Politikai aknamező az uniós források körül
Bóka János, az uniós ügyekért felelős miniszter drámai képpel jellemezte az uniós forrásokhoz vezető helyzetet: „egy aknamezőn keresztül vezet az út”. Miközben Magyarország gazdasági fejlődésének kulcsa ezen pénzek ütemes biztosítása lehetne, a politikai természetű konfliktusok és viták masszív akadályként tornyosulnak az ország előtt.
A miniszter szerint az Európai Unió jelenlegi költségvetési szerkezete is hozzájárul a bonyodalmakhoz. A 2021–2027-es időszak büdzséje, bár a mostani árfolyamon számolva 1200 milliárd eurót tartalmaz, valójában képtelen fedezni az unió saját kiadásait. Az agrár- és kohéziós támogatások aránya jelentősen csökkent, amely újabb kihívás elé állítja a forrásokra támaszkodó tagállamokat.
1200 milliárd euró – ígéret vagy csapda?
Az uniós költségvetés mellett különösen aggasztó az úgynevezett Next Generation EU program, amelyben az unió 807 milliárd eurós hitelt venne fel, többek között Ukrajna támogatására és védelmi kiadások finanszírozására. Ez a gigantikus hitelállomány az éves uniós büdzsé terheit drámai mértékben növeli, 2028-ra pedig a kamatok és hiteltörlesztések az összköltségvetés 20%-át emészthetnek fel.
Bóka egyértelművé tette, hogy Magyarország helyzete sem egyszerű. Miközben 12 milliárd eurót várnak például kohéziós és mezőgazdasági támogatások formájában, 9,45 milliárd eurónyi forrás továbbra is felfüggesztés alatt áll. A miniszter szerint a politikai alapon szétosztott támogatások stratégiája kudarcosnak bizonyulhat hosszú távon, ezt pedig a kormány célja bebizonyítani.
Kockázatok és bizonytalanságok
A politikai helyzet bizonytalansága nemcsak Magyarországra hat ki, hanem az egész unió működését érinti. Bóka szerint nagy bejelentésekre, „kataklizmákra” az uniós pénzekről jelenleg nem lehet számítani – a helyzet kis lépések sorozatában haladhat előre. Egyértelmű, hogy a politikai viták és érdekegyeztetések hálójában a tagállamok megérkezése a támogatásokhoz egyre lassabb és körülményesebb lesz.
Az uniós költségvetést átitató hiteltervek, a politikailag motivált elosztási rendszerek és az egyre bonyolultabb európai klímák közepette világos: a forrásokért folytatott küzdelem nemcsak gazdasági, hanem politikai akcióterv is. Magyarországnak ebben a színtéren kell megtalálnia az előre vezető utat.
