Az égbolt ősi csodája: Lyridák meteorraj
A világ egyik legrégebben ismert meteorraja, a Lyridák ismét feltűnik az éjszakai égbolton. A jelenséget idén április 22-én, kedd hajnalban figyelhetjük meg a legjobban, amikor óránként akár tíz hullócsillag is keresztezi az eget. A látványos csillaghullásnak különleges jelentőséget ad az időszámítás előtt 687-ben készült kínai feljegyzés, amely esőcseppekhez hasonlította a meteorokat.
Ősi hagyomány és tudomány találkozása
A Lyridák meteorraj különlegessége az, hogy 2700 éves megfigyelési múltra tekinthet vissza. Forrását az 1861-ben a Nap közelében járt Thatcher-üstökösben azonosították, amely 417 év alatt kerüli meg a Napot. A meteorraj nevét a Lant (Lyra) csillagképről kapta, amely a hullócsillagok megfigyelésekor magasról díszíti az égboltot.
Mérsékelten sűrű aktivitása ellenére a Lyridák néha elképesztően látványos kitöréseket produkál. Az ilyen események nagyjából 60 évente fordulnak elő, amikor a meteorok száma jelentősen megnövekszik. Az utolsó ilyen figyelemre méltó „eső” 1982-ben történt, és a következő kitörésre 2042-ben számíthatunk.
Természetes fényjáték az égen
A Svábhegyi Csillagvizsgáló ezalkalommal is különleges észlelési programmal készül, hogy segítsen a természet ezen páratlan csodájának megfigyelésében. Az égbolton átsuhanó meteorok között akár tűzgömbök is feltűnhetnek, növelve a látvány magával ragadó erejét. A Lyridák kedvelt célpontja az amatőr csillagászoknak és az égbolt szerelmeseinek, akik évente várják e különleges eseményt.
A Lyridák az univerzum egyik legszebb ajándéka, amely lenyűgöző történelmi és csillagászati jelentőséggel bír. Egy olyan természeti jelenség ez, amely egyszerre köt össze minket az évezredekkel ezelőtt élt emberekkel és az égre tekintő modern generációkkal.
Forrás: infostart.hu/tudomany/2025/04/16/csillageso-jon-kedden-mar-az-okori-ember-is-latott-ilyet
