A Hormuzi-infláció és következményei
Az iráni háborúval kapcsolatos legfrissebb elemzés során Nagy Dániel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros lezárása fogja befolyásolni a globális gazdaságot, és a hatásai már érezhetőek. Az áremelkedésekkel, melyek a kőolaj- és földgázellátás körüli feszültségekből adódnak, egy újabb drágulási spirál indult el, amely a mindennapi fogyasztási cikkekre is hatással lesz.
Nagy Dániel szerint a gazdasági válság következtében nemcsak az energiatermékek, mint például a benzin és a földgáz ára fog emelkedni, hanem a napi szükségletek is, mint a tej, kenyér és hús. A szakértő megjegyezte, hogy a szoroson keresztül a globális kereskedelem 20-30%-a folyt. Itt örvendetesen megemlítette a műtrágya és a hélium szerepét is, amelyek szintén alapvető fontosságúak a mezőgazdaság és a modern ipar számára.
Globális következmények
A Hormuzi-szoroson átívelő kereskedelmi zavarokat a szakértők összetett problémaként értékelik. A műtrágya ára, amely a globális kereskedelem 20-30%-át érinti, jelentős hatással bír a mezőgazdasági termelésre, ami végső soron tükröződik majd a fogyasztói árakban. Ezen felül a hélium ellátása is kritikus, mivel Katar a globális kínálat harmadát biztosítja, és a hiánya pedig az ipar különféle ágazataira, a chipgyártástól kezdve az autóiparig, borzasztó következményekkel járhat.
Az elemző aggasztónak tartja az üzemanyagok drágulását is, hiszen a kerozin ára a repülőjegyek költségeit is megemelheti. A piaci reakciók általában 2-3 hónapos csúszással jelentkeznek, így a problémák már most is érzékelhetők, de még jelentősebb áremelkedések várhatók a jövőben.
A jövő lehetőségei
Nagy Dániel kiemelte, hogy a nemzetközi politika is aktívan hozzájárul a helyzet alakulásához; a kérdés csupán az, hogy milyen válaszlépésekre készülnek az Egyesült Államok és Izrael, amelyek esetleg katonai nyomásgyakorlás formájában nyilvánulnak meg az iráni ellenőrzés és a szoros kereskedelme érdekében.
