Megmenekülhet a Zalakerámia?
Az utóbbi hetekben komoly figyelmet kaptak a Zalakerámia Zrt. tófeji üzemének jövőbeli kilátásai, miután Szatmári Zoltán, az ország 36. leggazdagabb embere, bejelentette, hogy felvásárolná a gyárat. Szatmári, aki már két új céget alapított bányászati és kerámialap-gyártási tevékenységekre, összesen félmilliárd forintos tőkével, reméli, hogy ezzel újraindíthatja a csempegyártást, amely az utóbbi években számos nehézséggel küzdött.
A Zalakerámia hagyományosan jól ismert a fali csempék előállításáról, ami szorosan összekapcsolódik a Szatmári csoport eddigi kereskedelmi profiljával. Azonban a gyár hosszú évek óta sorozatos problémákkal küzdött a magyarországi csempegyártás gyenge jövedelmezősége, valamint a kormány által bevezetett különadó miatt. E változások következményeként a Zalakerámia bevétele jelentősen csökkent, így 15 milliárdról 9,2 milliárd forintra esett. Az osztrák tulajdonosok nem haboztak, és a romhányi üzem gépeit Romániába szállították, míg a tófeji gyárat bezárták, így több száz munkahely szűnt meg, különösen Tófejen, ahol a munkanélküliség ma is az átlag duplája.
Számos szakmai szervezet hangsúlyozza, hogy a gyár bezárása az utolsó modern burkolólap-gyár megszűnését jelenti Magyarországon, holott korábban jelentős fejlesztések történtek itt. Az új tulajdonosok számára a bányajáradék megfizetése egy új kihívást jelenthet, hiszen az a 2020-as árakhoz képest emelkedett, hozzájárulva a hazai gyártás hosszú távú veszteségeihez.
A Zalakerámia megszerzésének folyamatát azonban a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, és a kormány sem zárhatja ki az akadályozó intézkedéseit. A kabinet korábban törvényben biztosította az elővásárlási jogot az államnak külföldi tulajdonú építőanyag-gyárak eladásakor. Ez a szabályozás azonban az uniós joggal is ütközhet, ami miatt a helyzet tovább bonyolódik, és az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
Szakértők szerint a jogvita végén akár több milliárd forintos kártérítési perek is indulhatnak. A Zalakerámia ügye tehát nem csupán a helyi munkavállalók jövőjéről szól, hanem komoly gazdasági és jogi következményekkel járhat az ország számára is.
