Kamatdöntés és gazdasági kilátások
2026. április 28-án a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa egyhangúlag döntött arról, hogy a jegybanki alapkamatot 6,25 százalékon tartja, ezzel a kamatfolyosó két széle sem változott. Varga Mihály, a jegybank elnöke, a kamatdöntés hátteréről szóló tájékoztatójában emlékeztetett arra, hogy a geopolitikai feszültségek, különösen a közel-keleti konfliktus, kedvezőtlen hatással vannak a globális inflációs és növekedési kilátásokra. Az eszközök kockázati felára a közelmúlt országgyűlési választásainak hatására csökkent, azonban a maradandóságáról még bizonyítani kell az inflációs várakozások tükrében.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a bizonytalan világgazdasági környezetben stabilitásorientált monetáris politikát kell folytatni. A tanács egy óvatos és türelmes megközelítést tart indokoltnak a szigorú monetáris feltételek fenntartásával együtt. Az elnök kiemelte a tanács adatvezérelt döntéshozatalának fontosságát a bizonytalan környezetben.
Geopolitikai hatások és gazdasági előrejelzések
A világpolitikai események, különösen az iráni háború, folyamatos változást okoznak a gazdasági növekedés és infláció tekintetében. A piaci olaj- és gázárak emelkedése komoly inflációs kockázatokat jelent, különösen, ha a konfliktus elhúzódik. A háború hatására a műtrágya világpiaci ára is megemelkedett, amely veszélyezteti az élelmiszerárakat globálisan.
A választások után a forint megerősödött a régiós devizákhoz képest, az árfolyam volatilitása mérséklődött, ám továbbra is meghaladja a háború kitörése előtti szintet. Az MNB szerint a devizapiaci stabilitás kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében, mivel az erősebb forint mérsékli az árak emelkedésének ütemét. A 10 éves magyar állampapírhozam jelentős csökkenést mutatott, míg a német hozamok változatlanok maradtak, ami a hozamkülönbségek szűküléséhez vezetett.
Inflációs kilátások és költségvetési kockázatok
A költségvetési hiány 2026 márciusában az előirányzott mérték 81 százalékát realizálta. Varga Mihály rámutatott, hogy a költségvetési politika bizonytalan környezetben áll, a jövőbeli kormányzati bejelentésekre várva. Az MNB szigorú költségvetési politika fenntartását számítja szükségesnek a stabil működés érdekében.
Az infláció a legutóbbi adatok szerint 1,8 százalékra nőtt, míg a maginfláció 1,9 százalékra csökkent. Az iparcikkek és piaci szolgáltatások ára csökkent, ami részben ellensúlyozta az üzemanyagok árának emelkedését. Az MNB előrejelzése szerint az infláció 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv felett alakulhat, míg 2027 második felére visszatérhet a jegybanki célra. A júniusi inflációs jelentés fogja érinteni az elmúlt hónapok eseményeit és hatásait.
Válságkezelés és euróbevezetés
Az euróbevezetést érintő kérdésekre válaszolva Varga Mihály kifejtette, hogy minden döntés a kormány hatáskörébe tartozik, ugyanakkor jelezte: az MNB készen áll a monetáris politikájuk alkalmazkodására, ha a kormány meghozza az euróbevezetésről szóló döntést. Hangsúlyozta, hogy indokolatlan elvárások fűződnek az euróval kapcsolatosan, és a sikerhez alapos tervezés szükséges.
Az euróbevezetés előszobája az ERM II rendszerhez való csatlakozás, amely segíteni fogja a jövőbeli döntéshozatali folyamatokat. Varga Mihály bízik abban, hogy a tanácsi ülés által kibocsátott tájékoztató anyagot a kormány illetékesei kritikusan megvizsgálják, mivel egy felelősségteljes döntésben kulcsszerepet játszik a tiszta tájékoztatás és megalapozott elemzés.
