Változások a Nemzetbiztonsági Ellenőrzésekben
2025. december 10-én a parlament elfogadta a nemzetbiztonsági ellenőrzések rendszerének átalakítását, amely lényeges módosításokat hoz. A szavazás során 140 képviselő támogatta a javaslatot, míg 32 elutasította, és 11-en tartózkodtak. Az új szabályozás értelmében azokat a munkaköröket, ahol minősített adatokat kezelnek, egyszerűsített, külső engedélyhez kötött megfigyelés alá helyeznek, míg a többi pozíció esetében a meglévő eljárások maradnak érvényben.
Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági ügyekért felelős államtitkára a javaslat indoklásakor hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat csak kockázat esetén ad ki szakvéleményt az érintettekről. A módosítás legfontosabb eleme a munkakörök újraértékelésével kapcsolatos, amelynek célja, hogy jobban tükrözze a nemzetközi gyakorlatokat.
A törvény rögzíti azokat a kiemelt munkaköröket, amelyek betöltői fokozott kockázatnak vannak kitéve jogellenes befolyásolás, támadások vagy fenyegetések miatt. Ezek a személyek továbbra is nemzetbiztonsági ellenőrzés alá fognak tartozni.
Halász János, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a változtatások szükségesek, mivel a szolgálatok már most is képtelenek feldolgozni a nagyszámú nemzetbiztonsági ellenőrzést. A KDNP képviseletében Simicskó István arról beszélt, hogy az új, egyszerűsített eljárás időtartama 60 napról 30 napra csökken, ami fontos előrelépés az eljárások hatékonyságában.
Ellentétes álláspontot képviselt Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció politikusa, aki aggályosnak tartja a módosítást, mondván, hogy az csökkenti a hatásköröket. A Szocialista Párt képviseletében Molnár Zsolt kritikát fogalmazott meg a jogorvoslati lehetőségeket illetően, amelyek nem világosak a kérdéses besorolást kapó emberek számára.
Jobbikos képviselő, Sas Zoltán a legszigorúbb ellenőrzéseket sürgette az Országgyűlési Őrség tagjai számára, míg a Mi Hazánk vezérszónoka, Novák Előd arra figyelmeztetett, hogy az új eljárás jogi kiskapukhoz vezethet, amelyeken potenciálisan veszélyes személyek juthatnak fontos pozíciókba anélkül, hogy alapos átvilágításon esnének át.
Az eset további vitákat generál a nemzetbiztonsági kockázatokról és az állami hatóságok ellenőrzési képességeiről, így érdemes figyelemmel kísérni, hogyan alakul a helyzet a jövőben.
