Áder János kritikái az Európai Parlament működéséről
Áder János, Magyarország volt köztársasági elnöke, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke éles kritikát fogalmazott meg az Európai Parlament működésére vonatkozóan. A politikus szerint a jelenlegi formájában az Európai Parlament nem látja el megfelelően a feladatait, ezért „semmilyen szükség nincs rá”. Ezt a véleményt a Károli Szabadegyetemen tartott előadásán fejtette ki, ahol Trócsányi László, az egyetem rektora kérdezte őt.
Korábbi európai parlamenti tapasztalatait felidézve Áder úgy vélekedett, hogy az Európai Parlament színvonala alacsonyabb a magyar parlamenténél, és az elmúlt években ez a tendencia csak tovább romlott. Szavai szerint az ilyen intézményi működés veszélyezteti az EU hatékonyságát, ami szerinte „riasztó”.
A ciánkatasztrófa árnyéka
Áder János emlékeztetett a tiszai ciánkatasztrófa tanulságaira is. Kiemelte, hogy a ciános bányászat betiltásáról szóló határozatjavaslatot ugyan elfogadta az Európai Parlament, de a határozat végrehajtására az Európai Bizottság részéről azóta sem történt semmilyen lépés. Ez a példa szerinte jól illusztrálja, hogy az uniós intézmények működése mennyire akadályozott és hatástalan lehet bizonyos kérdésekben.
Köztársasági elnöki szerep és felelősség
Köztársasági elnökként betöltött két ciklusa kapcsán Áder elmondta, elve volt, hogy minden törvényjavaslatot az Alkotmány és a jogszabályok alapján ítél meg – nem számolt, hogy hányat vétózott meg, mert a mérce mindig az egyedi esetekre, nem a statisztikákra vonatkozott. Hangsúlyozta: számára az igazságszolgáltatás helyes döntései mellett is fontos volt egy-egy kegyelmi ügy alapos mérlegelése, figyelembe véve az emberek egyéni élethelyzeteit.
Környezetvédelem és globális felelősség
A klímavédelem globális kihívásairól szólva Áder elítélte az ENSZ klímakonferenciáinak politikai szimbolizmusát, amelyet „turistáskodásnak” nevezett. Úgy véli, a megoldásokhoz a G7-országoknak kellene konkrét lépésekkel közelebb juttatniuk a világot, nem pedig haszontalan, nemzetközileg szervezett kongresszusokkal próbálkozniuk.
Külön kiemelte a természeti erőforrások, például a levegő, a víz és a termőföld védelmének fontosságát, de arra is figyelmeztetett, hogy a „szellemi környezetszennyezés” elleni küzdelem szintén prioritást kellene élvezzen a társadalomban. Szavai szerint a fizikailag mérhető problémák mellett a kulturális, intellektuális értékek fenntartásának is nagy hangsúlyt kell kapnia, különben azok romboló hatása áthatja a közös jövőt.
