Az EU Hatáskörének Lopakodó Kiterjesztése és a Kormány Reformjavaslatai
Bóka János, az Európai Uniós Ügyekért Felelős Miniszter, a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta az Európai Unió hatáskörének fokozatos kiterjesztését. Az utóbbi időszakban tapasztalt tendencia szerinte a tagállamok szuverenitását komolyan veszélyezteti, mivel a döntéshozatal jogalapjaival való visszaélés mindennapossá vált. A Magyar Kormány erre reagálva tavaly novemberben elindította az uniós hatáskörök rendszerszintű felülvizsgálatát, amely célja a lopakodó hatáskörbővítés feltérképezése különböző területeken, mint például gazdaság, energiapolitika és kultúra.
A miniszter kiemelte, hogy a folyamat során az együttműködés szintjeit és eszközeit meg kell vizsgálni, ezáltal új megoldások fognak lehetségesé válni a tagállami szuverenitás megőrzése érdekében. Bóka elmondta, hogy a Kormány célja, hogy az EU intézményei működését egy többdimenziós együttműködési keretbe illesszék, amely lehetővé teszi a tagállamok politikai mozgásterének védelmét. Az EU jogalkotási folyamatainak megakadályozására hivatott sárga- és narancssárgalapos rendszerek eddig nem bizonyultak hatékonynak, ehelyett új, sokkal átfogóbb rendszerekre van szükség.
A vizsgálat során a tapasztalatokat külső szakmai partnerek bevonásával gyűjtötték össze, ami lehetővé tette a részletes kompetencia-elemzést, amely kiemelten fontos a magyar szuverenitás fenntartása szempontjából. Bóka hangsúlyozta, hogy a kormányzati együttműködést erősíteni kívánják a különböző nemzeti kutatóintézetekkel, mint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Századvég. A cél, hogy a jelentés vitatémaként szolgáljon az EU belső reformjának elősegítésére és a szükséges jogszabályi módosítások létrehozására.
A javasolt reformok között szerepel az uniós bíróságok átalakítása, amelyek a hatásköreik megosztására vonatkozó vitákra szakosodnának. Bóka a „piros” és „zöld” lapos eljárások bevezetését is indítványozta, amelyek lehetővé tennék a tagállamok számára, hogy ellenálljanak egy tervezetnek, vagy saját javaslataikat tegyék. Javasolta továbbá, hogy legyen egy „vészfék klauzula”, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy ha nemzeti érdekeik sérülnek, akkor az adott eljárást az Európai Tanács egyhangú döntéseivel lehessen folytatni.
Bóka közölte, hogy ezen javaslatok egy része az EU alapszerződéseinek módosítását is igényli, míg másokat a meglévő keretek közt is végre lehet hajtani. E lépések célja a tagállami identitás és legitimáció megszilárdítása, mivel a jelenlegi rendszer nem biztosít elegendő védelmet a tagállami szuverenitás számára. Az EU jogalkotási struktúrájának átalakítása elengedhetetlenné vált, hogy a jövőbeli együttműködés ne veszélyeztesse a nemzeti érdekeket.
