Kritikus beszámoló az energiaügyi miniszter éves meghallgatásán
2025. november 26-án, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter részletesen beszámolt Magyarország energiapolitikai helyzetéről és jövőbeni terveiről. A miniszter hangsúlyozta: az energiafüggetlenség megvalósítása prioritás, és bár a költségnyomás fokozódik, a rezsivédelmi intézkedések fenntartására van szükség. „Ez a tervezett csökkentés konkrét támadás Szlovákia és Magyarország ellen” – tette hozzá, utalva az EU 2040-re vonatkozó környezetvédelmi terveire.
Az uniós célkitűzés, hogy a kibocsátásokat 2030-ra 50%-kal csökkentsék, Magyarország esetében már most 48%-os csökkentést mutat. „Jobban állunk, mint akik a mélyzöld ideológiát képviselik” – hangoztatta. Az energiabiztonság garanciájaként a miniszter kiemelte, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások kapacitása elérheti a 12 gigawattot, ezzel együtt a napelemek gyarapodása szembetűnő, hiszen a 2010-es 1 megawatt helyett mára már 8100 megawatt fölötti kapacitással rendelkeznek.
Egy másik hangsúlyos téma az energiatárolás fontossága volt. Jelenleg 155 megawattnyi ipari és 80 megawatt lakossági tárolási kapacitás áll rendelkezésre, a cél pedig 2030-ra 1 gigawattra növelni ezt a mennyiséget. „A költségnyomás nagy, de nem szabad alábecsülni a helyzetet” – tette világossá a tárcavezető, utalva a jövőbeli kihívásokra is. Az európai zöldítési tervet összehasonlítva e kijelentéseivel kifejezte az aggályait: „Ez egy őrült veszély, ami ránk leselkedik.”
A nukleáris energia szerepe is szóba került; Lantos Csaba elmondta, hogy Paks 2028-ig orosz fűtőelemekkel üzemel, de már dolgoznak az amerikai fűtőanyagok piaci forrásainak biztosításán is. A kormánynak tehát nemcsak a megújuló források fejlesztésével, hanem a jelenlegi nukleáris kapacitások fenntartásával is foglalkoznia kell.
A bizottság ülésén a képviselők, köztük Tordai Bence is, kritikus kérdéseket tettek fel a kormánynak a zöldítési tervekkel kapcsolatban, és az energiaügyi miniszter válaszában leszögezte, nem terveznek SMR reaktorok telepítését, mivel egyelőre forráshiányosak. Szerinte a 90%-os kibocsátáscsökkentés célja irreális, figyelembe véve, hogy Európa globálisan csupán 6%-os részesedéssel bír a kibocsátások terén.
Az energiaügyi miniszter éves meghallgatása tehát éles és provokatív kérdéseket vetett fel Magyarország energiapolitikájával kapcsolatban, miközben arra is figyelmeztetett, hogy a jövőbeli tervek megvalósítása érdekében sürgős intézkedések szükségesek.
