Japán Haderőfejlesztése és Demográfiai Kihívásai
Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy Japán új miniszterelnökének, Takaicsi Szanaénak nemcsak a gazdaság zsugorodásának megállítása, hanem számos kritikus demográfiai folyamatokkal is foglalkoznia kell. A helyzet sürgető, hiszen a legfrissebb statisztikák arra figyelmeztetnek, hogy a születésszám évről évre csökken, 2025-re például a rizs drámai áremelkedése is jelentős hatással volt a lakosság életszínvonalára.
Takaicsi Szanae a külföldi sajtóban a „forgószél” jelzőt kapta, amiért gyors és hatékony munkát végez. Az új miniszterelnök nagy tervek között szerepel az élelmiszerekre kivetett áfa csökkentése, amely már nyártól egyfajta áfastopot jelenthet. Hidasi hangsúlyozta, hogy a pártja által szerzett kétharmados többség segítheti a költségvetési jellegű intézkedések gyorsabb végrehajtását.
A GDP és a japán államadósság, amely a világ legmagasabb szintjei között mozog, szintén kritikus kérdés az új kormány számára. Az államadósság struktúrája eltér más országokétól, mivel a lakosság felé adósodtak el, ami enyhíti a külső eladósodásból adódó kockázatokat. Az új célkitűzés az, hogy a védelmi költések aránya a GDP 2 százalékát elérje, és ezt a célt már a közeljövőben el szeretnék érni.
A japán emberek nem mutatnak érdeklődést a katonai szolgálat iránt, ami megnehezíti a haderő fejlesztését. Hidasi felhívta a figyelmet arra, hogy Japán a második világháború óta nem alkalmaz kötelező sorkatonai szolgálatot, míg szomszédos országainál – mint Tajvan vagy Dél-Korea – generációk nőttek fel a katonaság kötelékében, így azokban az országokban a lakosság körében nagyobb a katonai tapasztalat.
Hidasi Judit szerint a demográfiai helyzet megoldása sürgető, mivel Japánra rendkívül alacsony születési szám jellemző. Jelenleg évente körülbelül 700 ezer gyermek születik a 123 milliós országban, és a helyzetet bonyolítják a tradicionális hiedelmek is, amelyek szerint a kínai horoszkóp alapján a „tüzes ló” éve különösen kedvezőtlen a lánygyermekek számára a házasságkötés szempontjából.
A születésszám csökkenése súlyos strukturális problémákhoz vezet a gazdaságban: kevesebb munkaerő, csökkenő fogyasztás, és a gazdasági növekedés visszaesése. Hidasi Judit megjegyezte, hogy a Takaicsi-programban a demográfiai problémákra vonatkozó intézkedések egyelőre nem fogalmazódtak meg a szükséges határok elkerülése érdekében, pedig a folyamatokat meg kell állítani, mielőtt véglegesen visszafordíthatatlanná válnának.
