JOGÁLLAMISÁGI HELYZET MAGYARORSZÁGON: SEMMI ELŐRELÉPÉS KILENC MEGHALLGATÁS UTÁN
Michael McGrath, az Európai Unió jogállamiságért felelős biztosa, éles kritikát fogalmazott meg a magyar jogállamiság állapotáról a legutóbbi Európai Parlament plenáris vitáján. Kijelentette, hogy a kilenc tanácsi meghallgatás ellenére sem történt érdemi előrelépés Magyarország ügyében. Az uniós biztos hangsúlyozta, hogy a jogállamiság helyzete súlyosbodott az eljárás kezdetétől fogva, és a Bizottság továbbra is komoly aggályokat támaszt a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban.
McGrath felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság évről évre értékeli a magyar jogállamiságot, és a jelentések során mindig súlyos hiányosságokat azonosít. A Tanács a 7. cikk szerinti eljárás keretében eddig kilenc meghallgatást tartott, ám a fő problémák megoldása terén semmi sem változott.
Az uniós biztos emlékeztetett, hogy a Bizottság különböző mechanizmusok révén, mint például a helyreállítási alap és a költségvetési feltételrendszer, összesen 18 milliárd euró forrást függesztett fel, és ebből körülbelül 1 milliárd már elveszett. Tineke Strik, a múlt havi vitában a jelentésért felelős holland zöldpárti képviselő, szintén kiemelte, hogy a múlt hét év alatt a jogállamiság helyzete a súlyos megsértések felé tart, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítését, a médiaszabadság korlátozását és a civil szervezetek üldözését.
A KORMÁNYT ÉRŐ KÖVETKEZTETÉSEK ÉS ELLENBESZÉD
Strik sürgette, hogy az Európai Bizottság érdemi intézkedéseket tegyen, akár az uniós források teljes befagyasztásával, hogy megakadályozza a jogállamiság további romlását. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, a kormány kétharmados hatalmát „totális uralomnak” minősítette. Szerinte a közigazgatás elvesztette függetlenségét, és az igazságszolgáltatás is a hatalom által diktált irányt követi.
Az EP Fidesz frakciójának politikusai védték a kormány politikáját. Gál Kinga, fideszes EP-képviselő, a politikai zsarolásra hivatkozva elítélte a Magyarországot érintő kritikákat, amelyek szerinte „politikai boszorkányüldözésként” értelmezhetőek. Azt állította, hogy Magyarországot azért támadják, mert megvédi a nemzeti érdekeket és elutasítja az illegális migrációt, valamint a genderelméleteket.
A Fidesz politikai képviselői gyakran ismételték, hogy a jelentések alapját képező vádak idegen érdekek szolgálatában állnak, és a brüsszeli baloldal szándéka a közelgő magyar választások manipulálása. Dömötör Csaba fideszes politikus szerint ezek az eljárások kizárólag politikai nyomásgyakorlást jelentenek, és a választás előtt az Európai Parlament „lejárató jelentései” a rendszeresen ismétlődő ciklusok részét képezik.
A JOGÁLLAMISÁGI HELYZET JÖVŐJE
A vita eredményeként világossá vált, hogy Magyarország ügyében a politikai feszültség nem csillapodik, és az uniós intézmények továbbra is figyelemmel kísérik a helyzet alakulását. A jogállamiság védelme érdekében hozott intézkedések komolysága és hatékonysága azonban továbbra is kérdéses marad.
Az eljárás folytatása és a politikai diskurzus irányítása alapján a jövőbeni fejlemények kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy miként alakul Magyarország uniós kapcsolata a következő hónapokban és években.
