Fővárosi Közgyűlés: A Gyülekezési Jog Körüli Forrongások
Szerdán újabb hullámokat vetett a Fővárosi Közgyűlés ülése, mely során nem vettek napirendre a Pride melletti kiállás és a gyülekezési jog védelme kapcsán előterjesztett indítványokat. A javaslatokat a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Párbeszéd-Zöldek fővárosi frakciója állította össze, de a szükséges többséget nem sikerült elérniük. Miközben 15 képviselő támogatta, Karácsony Gergely tartózkodása döntőnek bizonyult, így a javaslatok nem kerültek tárgyalásra.
Baranyi Krisztina: „Ez nem gumicsont, hanem meghatározó politikai konfliktus”
Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, az MKKP frakciótagjaként, a Pride betiltásával szembeni ellenállásra hívott fel. Kiemelte, hogy a sajtószabadság, a Pride és az ukrajnai háború nem egyszerű politikai kommunikációs játszmák, hanem égető kérdések, amelyek alakítják a jelenkori politikai realitásokat. Szókimondóan kijelentette, hogy amikor a Pride betiltása megtörténik, nem szabad meghátrálni, hanem „szivárványba kell öltöztetni a várost”.
Baranyi párhuzamot vont az oroszországi eseményekkel, amelyek során a moszkvai Pride-ot már közel két évtizede betiltották, és hangsúlyozta az ukrajnai háború kapcsán felszámolt oroszországi civil és sajtószabadság elvesztését. Beszédét azzal zárta, hogy ha a Főpolgármester nem támogatja a napirendi javaslatot, akkor a közgyűlésnek kell cselekednie.
Barabás Richárd: „Ez már rég nem csak a Pride-ról szól”
Barabás Richárd, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője arra kérte a közgyűlést, hogy támogassák az indítványokat. Hangsúlyozta, hogy személyes érintettsége miatt sem engedheti meg, hogy elkerüljék az ilyen témák megtárgyalását. Véleménye szerint az ügy valójában az alapvető szabadságjogok fenyegetettségéről szól, nem pusztán az LMBTQ közösségről vagy a Pride-ról. Szerinte, ha a közgyűlés nem foglalkozik a kérdéssel, a budapestiek majd „átnyomják” a témát, hiszen, mint fogalmazott, „a szabadságnak barátai és ellenségei vannak”.
Ellentétek a Közgyűlésben
Számos politikai szereplő éles véleményt fogalmazott meg az ülés során. Molnár Dávid (Tisza Párt) úgy vélte, hogy az egész ügy nem más, mint provokáció, mely eltereli a figyelmet a valós problémákról. Hasonlóan megosztó véleményt képviselt Szécsényi Dániel (Fidesz-KDNP), aki szerint Magyarországon mindenki szabadon élhet a saját választása szerint, így a Pride kérdése nem érinti ténylegesen a szabadságjogokat. Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) szintén kihangsúlyozta, hogy a Pride szerinte egy politikai mozgalom, amely ideológiai nyomást próbál gyakorolni.
Dinamika és Feszültség
Döme Zsuzsanna (MKKP) és Ordas Eszter (Tisza Párt) felszólalásai szintén éles vitát generáltak. Döme nem értett egyet a Fidesz-koncepcióval, és az ügy fontosságát hangsúlyozta, míg Ordas kikelt az „alaptörvény rugalmassága” ellen. Bár az ülés során különböző politikai nézetek csaptak össze, egy kérdés nyitva maradt: vajon a társadalmi viták és demonstrációk meddig fokozódhatnak, miközben az alapvető szabadságjogokról és politikai érdekekről folyik a vita?
