Orbán Viktor a kamara évnyitóján: Békegazdaság vagy hadigazdaság?
2026. március 5-én, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi háborús helyzetben sokkal valószínűbb a hadigazdaság, mint a békegazdaság. Beszédében kifejtette, hogy Európa gazdaságának helyzete kritikus, és számos ország megszorításokat vezetett be a háború következményeként. Ezzel szemben Magyarország célja, hogy a családoknak és a vállalkozásoknak juttassák el a forrásokat.
A Puskás Stadionban tartott eseményen Orbán Viktor utalt arra, hogy a nagyvállalatokat sújtó különadók csökkentésére a jelenlegi körülmények között kicsi az esély. A miniszterelnök ezt követően megállapodást írt alá Nagy Elekkel, a kamara elnökével a szakképzés „egyből intézéséről”. Az esemény keretében a kamara elnöke, a jegybank elnöke és a legfőbb gazdasági felelős értékelték a magyar gazdaság állapotát.
Nagy Elek, MKIK elnöke, elmondta, hogy az elmúlt 15 év gazdasági sikertörténete kézzelfogható, hiszen nincs munkanélküliség, a beruházások száma folyamatosan növekszik, és az életszínvonal emelkedett. Rövid távon a stabilitás, míg középtávon a digitális állam és a regionális szolgáltatóközponttá válás célszerű. Szükség van a magyar gazdaság újraértelmezésére, amelyben Magyarország nem csupán munkaerejével, hanem tudásalapú rendszereivel is hozzájárul a globális gazdasághoz.
Nagy Márton, a gazdaságfejlesztési miniszter, kiemelte, hogy a kormány a vállalkozóbarát politikát képviseli, amely a stabil energiabiztonságra, a kedvező adórendszerre és a gazdaságfejlesztési támogatások hatékony szétosztására alapoz. A miniszter hangsúlyozta, hogy a 9%-os társasági adó a legalacsonyabb az EU-ban, és a költségvetésből 6170 milliárd forintot, a GDP 6%-át fordítják gazdasági célokra 2026-ban.
Kiegészítette, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály az új jegybanki vezetés stabilitásáról és a bizalom helyreállításáról beszélt. Az infláció jelentősen mérséklődött, a devizapiac volatilitása csökkent, a devizatartalék pedig rekordszinten áll. Felhívta a figyelmet a közel-keleti konfliktus okozta bizonytalanságokra, amelyek továbbra is kihatnak a nyersanyagárakra és a világgazdaságra.
Orbán Viktor beszéde közben arra kérte a jelenlévőket, hogy fogadják el: a korábban elmondottak már nem a valóságot tükrözik. Szerinte a békegazdaságra vonatkozó tervek zárójelbe kerülnek, mivel a helyzet súlyosbodásával a szankciók és háborús törekvések dominálnak. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem engedheti meg magának, hogy belekerüljön a háborús gazdaság irányába, és küzdenie kell a magyar erőforrások külföldre irányuló elvonása ellen.
A miniszterelnök a következő négy évben kitűzött célok között említette, hogy meg kell akadályozni a magyarok pénzének Ukrajnába való küldését, meg kell tartani az orosz energiaimportot, ami alapvető a rezsicsökkentés szempontjából, valamint a különadókat csökkenteni szükséges, de a háborús környezet ezt jelenleg nem teszi lehetővé.
Összegzésül, Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a háború, az energiaellátás stabilizálása és Ukrajna uniós csatlakozása a legfontosabb kihívások, amelyek előtt áll Magyarország. Az strategiai célok között kiemelte a hazánk gazdasági stabilitásának fenntartását és a nemzeti érdekek védelmét a nemzetközi feszültségek közepette.
