Fico és Zelenszkij közötti konfliktus a Barátság kőolajvezeték ügyében
Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, a közelmúltban nyilvánosan elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, elutasította a Barátság kőolajvezeték Ukrajnában bekövetkezett károsodásainak felmérésére irányuló nemzetközi ellenőrző csoport megküldését. Fico hangsúlyozta, hogy Kijev érvelése, miszerint a vezeték Ukrajna területén sérült meg, nem egyezik meg Szlovákia információival, így rendkívül fontos a helyzet objektív felmérése.
A szlovák kormányfő szerint, ha nem kapnak engedélyt az ellenőrző csoportnak, lehetetlenné válik a helyzet pontos bemérése, és úgy véli, hogy Zelenszkij nem érdekelt a kőolajszállítások mielőbbi helyreállításában. Ezen viták középpontjában a Barátság kőolajvezeték áll, amely Szlovákia és Magyarország számára is kulcsfontosságú nyersolajforrást jelent. Az ukrán álláspont szerint a szállítások már január 27-én leálltak egy orosz támadás következtében, míg Fico az együttműködés és a közös vizsgálat szükségességét hangsúlyozta.
Ezen események hátterében Fico az Európai Unió eddigi cselekvését is bírálta, mondván, hogy az uniós intézmények általában Ukrajna érdekeit helyezik előtérbe, miközben Szlovákia nem kapta meg a szükséges támogatást saját energiaügyi vitáihoz. A szlovák kormányfő emlékeztetett arra, hogy korábban az ukrán fél leállította a gáztranzitot, amit Szlovákia évente mintegy 500 millió euró bevételkiesésével könyvelhetett el.
Fico emellett készségét fejezte ki arra, hogy személyesen találkozzon Zelenszkijjel, akinek a meghívását el is fogadta. A találkozóra egy uniós ország területén kerülhet sor, a pontos időpont még egyeztetés alatt áll. A szlovák miniszterelnök a konfliktus elhúzódásának lehetséges következményeire is felhívta a figyelmet, megjegyezve, hogy az iráni helyzet csak tovább fokozza a globális olajpiacon már érzékelhető feszültségeket.
Fico szerint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának hiányát látja, hiszen a nagyhatalmak gyakran a saját érdekeiket előtérbe helyezve cselekednek. A közel-keleti katonai helyzet romlása világszerte magasabb üzemanyagárakat és politikai feszültséget okozhat, amennyiben a helyzet tovább eszkalálódik. Szlovákia számára ez különösen sürgető, mivel az energiaellátás terén a döntések nem csupán lokális, de globális szinten is kihatással vannak.
