Toldi Ottó: Baj lesz, ha az orosz „energiacsata” végén Európa kimarad az üzletből
Toldi Ottó, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója szerint a magyar kormány energetikai diverzifikációs céljait nem szabad úgy kezelni, hogy teljesen leváljon Oroszország olajáról és földgázáról. A kutató hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok is csak az ukrajnai háború végéig akarja fenntartani az Oroszország ellen bevezetett energiaimport-szankciókat.
Az MCC Klímapolitikai Intézetének elemzése kifejti, hogy az energiaügyekben Washington üzenete fontos, de a végső energiacsata Brüsszelben fog zajlani. Az Egyesült Államok eddig mérsékeltebb szankciókat alkalmazott Magyarországgal szemben, de Brüsszel az, ami eldönti, hogy pontosan mi fog történni.
Toldi szerint 2025 végére a magyar kormánynak egy részletes útitervet kell bemutatnia Brüsszelben, amelyben lebontja, milyen lépések és ütemezés szerint fog leválni az orosz energiahordozókról. Az útitervnek meg kell felelnie az Európai Unió elvárásainak, amelyek szerint 2025 végén le kell zárni a piaci spot kereskedelmi ügyleteket, és 2027 végére a hosszú távú szerződéseket is fel kell mondani.
A jövőbeli energiaellátás diverzifikációjának részeként Magyarország 2028-tól a földgázellátásának tíz százalékát LNG-ből, vagyis cseppfolyósított földgázból kívánja biztosítani, főként az Egyesült Államokból. Emellett fontos lépés lenne, hogy a Horvátországon keresztül érkező olajszállítmányok stabilizálódjanak, mivel jelenleg a szállítási kapacitásuk nem elégséges.
A kutató kiemelte, hogy a horvát díjak négyszer-ötször magasabbak, mint az európai piaci átlag, ami még mindig limitálja az Adria vezetéken keresztül történő szállításokat. Miközben diverzifikációs lépéseket hoznak, szükség van arra is, hogy Oroszország nyújtsa a kőolajat és földgázt Magyarországnak, hiszen a jelenlegi szerződéseket, mint a Török Áramlat, nehéz lesz felmondani.
Toldi megjegyezte, hogy az orosz gáz- és olajszállítások biztonságosak, hiszen a Barátság kőolajvezeték rendelkezésre állása 97-98 százalékos, szemben az Adriával, ami a műszaki állapota miatt kihívásokkal küzd. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az ukrajnai háború végén béke születik, a geopolitikai viszonyok gyökeresen megváltozhatnak.
A globális tárgyalások középpontjában Oroszország és Amerika áll, akik a jövőbeni energetikai együttműködés alapjait kőbe akarják vésni. Trump számos esetben megemlítette, hogy reméli, hogy a jelenlegi szankciókat csak átmenetileg kell alkalmazni, amit Toldi szerint Európa nem engedhet meg magának. Ha a kontinens folytatja a szankciók bevezetését, a jövőből kimaradhat, miközben Oroszország és Amerika közös üzleti lehetőségeket épít a háta mögött.
Toldi Ottó figyelmeztetése éles kritika az európai politikai döntéshozók számára, akiknek azon kellene dolgozniuk, hogy a kontinens versenyképessége megmaradjon, és hozzáférjen az olcsó energiaforrásokhoz, nem pedig távol tartani magát a jövő nagy üzleteitől.
