Wagner Péter: Feszült viszony az Egyesült Államok és szövetségesei között
Wagner Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az Egyesült Államok szövetségeseivel való feszültebb viszonyáról. Az elemző kiemelte, hogy az amerikai külpolitika kritikái és a katonai beavatkozások, mint például a Nicolás Maduro venezuelai elnök ellen tervezett akció, újra előtérbe helyezték Grönland helyzetét. Trump már tavaly decemberben egy grönlandi különmegbízottat kinevezett, hogy a terület védelmét fokozza.
Grönland kulcsfontosságú az USA számára, mivel ott találhatóak a jégtakaró alatt rejlő nyersanyagok, azonban Wagner szerint a kitermelés nehézkes. A dán fennhatóság alatt álló Grönland NATO-tag, ami tovább bonyolítja a helyzetet. A két ország között létező megállapodások révén az Egyesült Államok katonai bázisokat is kialakíthat – emelte ki az elemző.
Dánia gyorsan reagált a fenyegetésekre és katonai megerősítéseket indított. Például drónokat vásároltak, amelyeken keresztül 24 órás légifölénnyel biztosíthatják Grönland védelmét. Továbbá, a hadihajók számát is drasztikusan megduplázzák, ami a korábbi védekezési kapacitást jelentősen növeli.
A venezuelai helyzet hatására a skandináv országok is összefogtak, jelezve szolidaritásukat és bizonyos védelmi intézkedéseket hajtottak végre. Az orosz és kínai hajók térnyerése további aggodalmakat ébresztett az Egyesült Államokban, így Grönland felügyeletét is át szeretnék venni.
Továbbá az Egyesült Államok NATO-országai is feszültebb viszonyba kerültek, mivel az USA védelmi kritikái miatt a tagállamok igyekeznek növelni védelmi költségvetésüket. A Hágai NATO-csúcson 2035-re a védelmi kiadásaik 3,5%-ára vállaltak kötelezettségeket, míg a beruházásokat is növelni kívánják. Ugyanakkor az amerikai kiadások nem mutatnak hasonló emelkedést, jelenleg 3,5%-on állnak.
Az orosz támadások és a világpolitikai feszültségek miatt az európai országok ráébredtek, hogy valós fenyegetést kell kezelniük, nem csupán az amerikaiak elvárásainak megfelelni. Nyugat-Németország hadereje kérdéses volt a II. világháború után, de most Berlin célja, hogy a világ legerősebb hagyományos haderejévé váljon, ami a történelmi tabu ledöntését is jelenti.
Wagner hangsúlyozta, hogy a német védekezési költségvetés a jövőben nagymértékben nőni fog, és várhatóan 2029-re eléri a 129 milliárd eurót. A háborús helyzet és a feszülő geopolitikai viszonyok miatt a német honvédelmi ipari kapacitások is folyamatosan bővülnek, miközben a munkaerőhiány és az nyersanyagellátási nehézségek is kihívásokat jelentenek.
