Az Európai Unió lakóinak várható élettartama folyamatosan emelkedik, Magyarországot is érintő adatokkal
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2024-re a születéskor várható élettartam az EU-ban 81,5 évre nőtt, ami 0,1 évvel több, mint az előző évben. A statisztikai hivatal hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtized legmagasabb mutatóját 2019-ben mérték, amikor 81,3 év volt, a legkisebb érték pedig a koronavírus-járvány következtében 2020-ban 80,4 évre csökkent.
A legmagasabb várható élettartamot 2024-ben a Madridtól nem messze található régióban mérték, ahol ez az érték 85,7 év volt. Ezt követi az olaszországi Trento és Bolzano környéke, valamint Stockholm, mindhárom 85 évvel.
Magyarország 2024-ben átlagosan 76,8 évvel büszkélkedhet, ami 0,1 évvel több a tavalyi évhez képest, és a különböző régiók között 74,9 és 78,9 év közötti eltérések figyelhetők meg. Az Eurostat jelentése felsorolja a hét magyar régió és Budapest lakosságának születéskor várható élettartamát is. Például a nyugat-dunántúli régióban 77,4 év, míg a Pest vármegyei területen 77,5 évre emelkedett, ez utóbbi a 2023-as 77,4 évhez képest.
A közép-dunántúli régióban szintén növekedés figyelhető meg: az 2023-as 76,7 évről 77 évre emelkedett. A dél-dunántúli régió viszont nem változott, továbbra is 76,7 év. Érdekes módon a dél-alföldi régióban az érték egy 2023-as 75,7 évről 76,4 évre nőtt, míg az észak-alföldi régióban 75 évről 75,5 évre változott. A Budapesti lakosság születéskor várható élettartama 2024-ben is 78,9 év maradt.
Az Eurostat adatai alapján 2024-re a nők születéskor várható élettartama Magyarországon 79,9 év, a férfiaké pedig 73,7 évre nőtt a tavalyi 73,4 évről. Az uniós átlagban a nők élnek a leghosszabban, és különösen figyelembe kell venni, hogy Lettországban a nők várható élettartama 9,8 évvel hosszabb, mint a férfiaké, míg a legkisebb különbséget Hollandiában figyelték meg, ahol ez csak 2,8 év.
Összegzésként elmondható, hogy az EU lakosságának életkilátásai javulnak, mely a szociális és egészségügyi intézkedések érdemének is betudható. Magyarországon a következő tendenciák figyelhetők meg, amelyek társadalmi és gazdasági összefüggések alapján alakítják az életminőséget.
