Március végén újra óraátállítás: miért nem szűnik meg végre?
Idén március 30-án, hajnalban ismét átállítjuk az órákat, ezzel megkezdjük a nyári időszámítást. Az órákat hajnali 2-ről 3-ra kell előreállítani, ahogy azt már évek óta megszokhattuk. Mégis, érdemes lenne megkérdezni: miért létezhet még mindig ez az archaikus rendszer az Európai Unióban?
Az óraátállítás körüli vita nem újkeletű. Az Európai Bizottság már 2018-ban nekiállt feltérképezni a lakossági véleményeket a témában. A konzultáció során 4,6 millió válaszadó 80 százaléka világosan kijelentette: véget kell vetni ennek a gyakorlatnak. Az Európai Parlament meg is szavazta, hogy a nyári vagy a téli időszámítás legyen végleges, ám a tagállamok képtelenek voltak megegyezni. Az egyeztetések sora két év alatt eredménytelenül zárult le, amit az orosz-ukrán konfliktus csak tovább súlyosbított, így a téma lekerült a napirendről.
A cirkadián ritmus elleni merénylet
Az óraátállítás számos egészségügyi problémát idéz elő. Dr. G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint a szervezet cirkadián ritmusa, vagyis a napi biológiai óra, rendkívül rosszul viseli az ilyen jellegű beavatkozásokat. A belső ritmus mesterséges módosítása alvászavarokat, közérzeti problémákat okozhat, amelyek különösen a szezonális depresszióval küzdők számára lehetnek terhesek.
Szegheő Péter belgyógyász megerősítette, hogy a váltások időszakában jelentős növekedés figyelhető meg a közlekedési balesetek és a szív- és érrendszeri megbetegedések számában. Az általános stresszterhelés is nő, különösen érzékenyen érintve a gyermekeket, akik iskolakezdéskor nehezebben koncentrálnak.
A nyári időszámítás mítosza
Bár sokan állítják, hogy a nyári időszámításnak számtalan előnye van, ezek az érvek egyre kevésbé állják meg a helyüket. Az egyik leggyakrabban emlegetett érv a kevesebb mesterséges világítás miatti energia-megtakarítás. Azonban több tanulmány is bizonyította, hogy a különbség elenyésző – alig mérhető tényező gazdasági szempontból.
Másrészről, a hosszabb nappalak több szabadidős tevékenységre adnak lehetőséget, növelve a turizmus által generált bevételeket. De vajon elég indok ez arra, hogy évente kétszer felforgassuk emberek millióinak napirendjét és egészségét? A reggel sötétebb idők ugyanakkor pszichológiai szempontból komoly hátrányt jelentenek, amelyet sokan figyelmen kívül hagynak.
Változtatás helyett stagnálás
Az Európai Bizottság legutóbbi lépése, az óraátállítás eltörlésére tett javaslat visszavonása, egyértelműen az EU bürokratikus bénultságának szimbóluma. Ahelyett, hogy a lakossági vélemények és az egészségügyi kutatások világos eredményeit figyelembe vették volna, évekig tartó egyeztetések végén döntő lépés helyett választották a megszokott stagnálást. A jelenlegi szabályozás 2001 óta van érvényben, és úgy tűnik, ez a status quo még hosszú ideig fennmaradhat.
Mit hoz a jövő?
Bár sokak, köztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is a nyári időszámítást preferálnák végleges megoldásként, az egységes döntés hiánya miatt a rendszer léte egyelőre megkérdőjelezhetetlen. Az idő azonban nem áll meg – csak az emberek alvása sérül, a balesetek és betegségek száma nő, és a társadalom továbbra is egy értelmetlen rendszer keretei között próbál meg boldogulni.
Forrás: infostart.hu/belfold/2025/03/23/marcius-vegen-ismet-oraatallitas-egy-ideig-meg-biztosan-velunk-marad
