A vasúti átjárós tragédiák pszichológiája
Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus szerint az elmúlt évek számos váratlan vasúti balesete mögött két fő tényező áll. Az egyik a járművezetők személyiségpsychológiai jellemzői, míg a másik a járművezetők kockázatkezelési képessége. Mivel egyre több autós hajt át a sorompón tilos jelzés ellenére, Zerkovitz hangsúlyozza, hogy a közlekedési tudatosság növelése érdekében mind a szülőknek, mind az iskolai intézményeknek felelősségük van.
A közlekedéspszichológus kiemeli, hogy a balesetek kezdetben a sofőrök impulzív és kalandvágyó viselkedésére vezethetők vissza. A fiatalabb korosztály, különösen a 18-30 évesek, hajlamosabbak a kockázatvállalásra, így a gyorshajtásra, és sokan kifejezetten élvezik a kihívásokat, még ha ez életveszélyes helyzeteket is eredményez.
Az észlelési problémák szerepe
Zerkovitz azt is hangsúlyozza, hogy a járművezetők többsége nem képes megfelelően felmérni a járművek távolságát és sebességét, különösen egy érkező vonat esetében. A legkritikusabb 50-100 méteres távolságon belül a legtöbb sofőr nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy megbízható döntést hozzon. Amikor valaki túléli az ilyen baleseteket, gyakran úgy ítéli meg, hogy „át tud jutni”, minimális kockázatot érzékelve.
A familiáris hatás
A közlekedésbiztonsági szakértő az „ismerős környezet” hatását is megemlíti. Ha egy járművezető jól ismeri a vasúti átjárót, könnyen figyelmen kívül hagyhatja a piros jelzést, mert azt hiszi, hogy a vonatok lassabban érkeznek, mint valójában. Ilyenkor a balesetek megelőzése érdekében szükséges a környezeti tényezők átgondolása is.
Oktatás és infrastruktúra fejlesztés
Az oktatásban részt vevő szülők és iskolák szerepe elengedhetetlen a jövő járművezetőinek felelősségteljes közlekedési magatartásának kialakításában. Zerkovitz szerint a KRESZ-elmélet mellett fontos lenne a közlekedési viselkedésre és a kockázatvállalásra is figyelmet fordítani. A hatóságoknak és az infrastruktúra-fejlesztőknek is meg kell tenniük a szükséges lépéseket a balesetek megelőzése érdekében. Például az átláthatóság növelése érdekében a fél sorompók helyett teljes sorompókat kellene alkalmazni, hogy bármilyen esetben megállítsák a járműveket.
A közlekedéspszichológus figyelmeztet, hogy a közelmúlt vasúti balesetei, amelyek hazánkban is gyakoriak, a járművezetők kockázatkezelésének hiányosságaira hívják fel a figyelmet, amely sürgeti a változtatásokat a közlekedési infrastruktúrában és az oktatásban egyaránt.
