Mesterséges Intelliigencia és Szerzői Jogok: Az Európai Bíróság Tárgyalása a Google Ellen
2026. március 19-én, az Európai Bíróság előtt kezdődtek meg a tárgyalások egy fontos jogi ügyben, amely a mesterséges intelligencia (MI) által történő szövegfelhasználás kérdéseit vizsgálja. A balatonkornyeke.hu portál kiadója, a Like Company beperelte a Google-t, mivel a vállalat engedély nélkül használta fel cikkeit a Gemini mesterséges intelligencia rendszer betanítására és chatbot-válaszainak generálására. Az eljárás tétje a kiadók szerzői jogainak védelme, amely az európai sajtóipar egészére kihatással lehet.
A magyar bíróság a tárgyalást előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bíróságához terjesztette, a releváns európai irányelvek értelmezésére. A szóbeli tárgyalásra március 10-én került sor, ahol a kérdés középpontjában az állt, hogy a mesterséges intelligencia általi szövegfelhasználás sérti-e a kiadók szerzői jogait, valamint hogy alkalmazható-e a tudományos célú szövegbányászatra vonatkozó kivétel az üzleti szférában.
Az ügy jelentősége túlmutat a magyar határokon, hiszen a bírósági eljárásban más uniós tagállamok és az Európai Bizottság is beavatkozott. Noha a különböző megközelítések eltérőek voltak, alapvetően elismerték a magyar kiadó jogait. Az ügy főtanácsnokának véleményére azonban még várni kell, várhatóan 2026 szeptemberében születik meg.
A Minták és Az MI Használata
A mesterséges intelligencia rendszerek, mint például a Google által használt nyelvi modellek (LLM-ek), hatalmas mennyiségű szöveg analízisével tanulják meg, hogyan válaszoljanak a felhasználói kérdésekre. Ezek a rendszerek gyakran nyilvános forrásokból származó információkat is használnak. A Google képviselője, Dr. Szűcs, elmondta, hogy a betanítás során a szavakat tokenekké alakítják, és a közöttük lévő összefüggéseket ábrázolják, amelyből a chatbot működési paraméterei származnak.
Érdekes, hogy ha a válasz alakításához felhasznált anyagok eredeti szövegei megjelennek, annak valószínűsége elmondásuk szerint csekély, de a Google ügyvédje hangsúlyozta, hogy nem létezik olyan eszköz, amely ezt megakadályozhatná.
Az Ügy Jogi és Szakmai Hatásai
Ez az ügy nem csupán jogi precedens lehet a szerzői jogok védelme szempontjából, hanem alapja annak is, hogy miként határoznak meg a jövőbeli szabályozások a mesterséges intelligencia alkalmazásáról az európai médiatérben. A végső döntés irányt mutathat arra vonatkozóan, hogy a kiadók hogyan védhetik meg szellemi termékeiket a technológia rohamos fejlődésével szemben, és milyen jogi keretekben működhetnek együtt a nagy tech cégekkel.
Összességében a mesterséges intelligencia és a szerzői jogok ügye egyre fontosabbá válik, és várható, hogy a jövőben több hasonló jogi ügy kerül előtérbe, amely nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió számára jelentős jogi kihívások elé állítja a jogalkotókat és a médiavállalatokat.
