A száj- és körömfájás vírus eredete: Természet vagy labor?
Kemenesi Gábor virológus az InfoRádió műsorában árnyalta a száj- és körömfájás vírus kapcsán felmerülő spekulációkat. Felhívta a figyelmet, hogy bár a modern tudomány képes laboratóriumi vírusok szintetizálására, ez egy rendkívül bonyolult, költséges és szigorúan monitorozott folyamat világszerte. Ellenben a szóban forgó vírus természetes formában is jelen van, különösen Dél-Ázsiában, Közép-Ázsiában és Afrika jelentős területein, ahol rendszeresen fertőzést okoz.
Gulyás Gergely kormányinfón tett kijelentései, melyek szerint a vírus mesterséges eredete nem zárható ki, kérdéseket vetettek fel. Kemenesi elmondása szerint a „nem természetes eredet” inkább egy laboratóriumban fenntartott törzs jelenlétére utalhat. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen eset nem példa nélküli: 2007-ben Nagy-Britanniában egy labor szennyvízkezelésének hiányossága révén vírus szabadult el, ami fertőzéseket okozott, de azóta az európai laboratóriumi szabályozás jelentősen szigorodott.
Miért tartanak vírusokat laboratóriumokban?
Kemenesi részletesen kifejtette, hogy a laboratóriumokban tárolt vírusok számos kutatási, diagnosztikai és védekezési célból vannak jelen. Ezek közé tartozik a vakcinafejlesztés, gyógyszerkutatás, valamint a vírusok biológiai sajátosságainak mélyebb megértése. A laboratóriumok különböző kísérleti célokra tartják fenn a vírusmintákat, hogy a jövőbeni járványokkal szemben hatékony megoldások születhessenek.
A virológus hangsúlyozta, hogy a vírusok szintetikus előállítása értelmetlenül drága és komplex, amikor számos országban – például Pakisztánban – természetes formában is könnyen hozzáférhetők. A Magyarországon jelenlévő törzsek genetikai rokonságot mutatnak a Pakisztánban gyakran előforduló változatokkal, ami arra utal, hogy behurcolás történhetett, akár a legtriviálisabb úton, például szennyezett cipőtalpak révén.
A mesterséges eredet nyomozása
Kemenesi szerint egy vírus mesterséges eredetét genetikai nyomok alapján ismerhetjük fel. Az ilyen vizsgálatok egy „családfa” felrajzolásával mutatják meg a vírus eredetét. Egy laboratóriumban előállított vírus esetén olyan genetikai jegyek figyelhetők meg, amelyek összeegyeztethetetlenek lennének a természetes evolúcióval. Mindezek ellenére a behurcolás szándékosságának vagy véletlenszerűségének megállapítása már nem kutatói, hanem hatósági feladat.
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora arról beszélt, hogy bár a bioterrorizmus valós kockázat, a jelen helyzetben nem valószínű, hogy a vírus laboratóriumból szabadult volna ki. Véleménye szerint Magyarországon a vírus természetes jelenléte a valószínűbb forgatókönyv.
A probléma súlyosságának kezelése
Kemenesi kiemelte, hogy a vírus eredetének tisztázása és a jövőbeni járványok megelőzése szigorú szabályozási és tudományos megközelítést igényel minden szinten. A virológiai kutatások folytatása és az adatok gondos elemzése elengedhetetlen annak megértéséhez, hogyan juthatott be a vírus az országba, és milyen intézkedések szükségesek további terjedésének megakadályozásához.
