A Nemzeti Színház eltűnése: történelmi dokumentáció
1965. március 15-én, hatvan évvel ezelőtt, a Blaha Lujza téren álló ikonikus Nemzeti Színházat a metróépítkezés jegyében megsemmisítették – állítja a Nemzeti Filmintézet nemrég kiadott közleménye. Az épület felrobbantásáról szóló, korábban elérhetetlen, 40 perces filmfelvétel is előkerült, amely most az intézet archívumának ékes darabja.
Elfeledett filmkockák nyomában
A több évtizedre eltűnt felvételek egy Könyves Kálmán körúti stúdióból kerültek elő, és egyedi pillanatokat örökítenek meg, amelyek azóta sem voltak láthatók. A film szakértői szerint valószínűsíthető, hogy az anyagot egy gyártásvezető kezdeményezése mentette meg, aki fáradhatatlanul dolgozott az épület bontási munkálatainak dokumentálásán. A filmkockák az épület utolsó hónapjainak is tanúi, beleértve az operatőrök hat helyszíni munkáját, melyek során fekete-fehér nyersanyagra rögzítették a bontás egyes szakaszait.
Kádári hallgatás és vizuális hagyaték
A kádári kultúrpolitika szándékosan kerülte a témát, mégis, a Mafilm archívumából előkerült felvételek most a történeti múlt dokumentumainak részét képezik. Az épület sorsának előkészületei 1964 őszén kezdődtek, és 1965 elejéig tartottak. A neoreneszánsz színházat egy bécsi iroda, a Fellner és Helmer tervezte, és 1908-ban vált Budapest egyik legfontosabb kulturális központjává. Ezek a mozgóképek nemcsak az épület feldúlását mutatják, hanem betekintést nyújtanak a korabeli társadalom közönyös viszonyulásába a kultúra pusztításával szemben.
Újjászületés a filmvásznon
A Nemzeti Filmintézet ezen anyagokból állította össze a bontás hatvanadik évfordulójára elkészült húszperces dokumentumfilmjét, amely újra életre kelti a Nemzeti Színházat. Olyan jelenetek is helyet kaptak a filmben, amelyek korábban soha nem jelentek meg. Révész György 1956-os forradalmat idéző „Éjfélkor” című filmje például látványos emléket állított a sérült színháznak, amelynek beszakadt kupolája egy háború sújtotta nemzet szimbólumává vált.
Egy kihagyott történelmi ikon
A több mint 2300 ember befogadására alkalmas épület egykor Budapest szívében állt, és nem csupán a magyar színházi élet fellegvára volt, hanem a Monarchia neves kulturális örökségének része is. Ha ma még létezne, 150. évfordulóját ünnepelhetnénk. Ehelyett, ma már csupán emlékek és dokumentumok maradtak belőle, arra utalva, hogy milyen könnyen váltak a historikus értékek a fejlesztési indokok áldozatává.
Történelemtől tanulva
A friss dokumentumfilm új fényt vet azokra az időkre, amikor a kulturális értékek puszta praktikumok miatt kerültek eltörlésre. Az ilyen emlékek a múltba tekintenek, de kérdéseket tesznek fel a jelen generáció számára: vajon hogyan értékeljük saját kortárs kulturális örökségünket, és milyen történelmi hibákat kockáztatunk megismételni?
Forrás: infostart.hu/kultura/2025/03/14/sosem-latott-felvetelen-a-nemzeti-szinhaz-felrobbantasa-video
