Hernádi Zsolt: Az energiadiverzifikáció nem zárja ki az orosz energiahordozókat
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója a közelmúltban készült interjújában hangsúlyozta, hogy az energiadiverzifikáció folyamata nem vonhatja maga után az orosz energiaforrások teljes elhagyását. Szerinte a szuverenitás fogalma nem jelenti azt, hogy egy ország lemond minden tényezőről, mivel az energiaimport ilyen szempontból elkerülhetetlen. Hernádi szerint a magyar energiastratégia megköveteli az orosz energiahordozók integrálását is, hogy a gazdasági stabilitás fenntartható legyen.
Az elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy bár nagy a nemzetközi nyomás az orosz energiahordozoktól való elszakadásra, az elhatározás nem egyszerű. „A költségvetés és a devizaegyensúly szempontjából is negatívan hatna, ha nem vennénk figyelembe az orosz anyagok szerepét” – mondta, utalva arra, hogy az üzemanyag ára is emelkedne, ha a hazai források csökkennének.
Hernádi Zsolt a Tisza Párt vezetőjével és más politikai szereplőkkel folytatott korábbi találkozóiról is beszélt, és megjegyezte, hogy a politikai diskurzus sokszor különbözik a gazdasági realitásoktól. A MOL energiakínálatának fenntartásához szerinte szükséges az orosz származású energiahordozók folyamatos biztosítása, hiszen az energiabiztonság kulcsszerepet játszik Magyarország ellátásában.
Az interjúban kitért arra is, hogy a Barátság kőolajvezeték és az Adriai tenger felől érkező vezetékek együtt biztosítják az ország energiaellátását. Hernádi Zsolt figyelmeztetett, hogy a Barátság-vezeték tartós kiesése esetén nehezen lehetne újraindítani, mivel az Adriai megoldás sok bizonytalanságot hordoz magában. „Jelenlegi 2 millió tonnás szállítási átlagunk bár eléggé stabil, de a horvát partnereink folyamatosan optimista szállítási számokat közölnek, amelyek még nem bizonyítottak valóságként” – fogalmazott.
A NIS-ről, a Szerb Naftagas többségi tulajdonosáról Hernádi elmondta, hogy az amerikai OFAC szankciós hatóság engedélye kulcsfontosságú a további tevékenységek szempontjából. A következő határidő február 20., egy újabb kérdéssor megtárgyalására, amely lehetővé teszi a NIS működésének továbbvitelét. „A periódus végső határideje március 24., ami döntő lehet a jövőnk szempontjából” – tette hozzá.
A hulladékkezeléssel kapcsolatos uniós követelményekről szólva Hernádi hangsúlyozta, hogy a koncessziós rendszer megújításának szükségessége elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson az unió más tagállamaival. „A hulladékkezelés rendszere sok kívánnivalót hagyott maga után, de az újrafeldolgozási arány növekedése biztató” – mondta.
Az interjú során Hernádi Zsolt érintette a Corvinus Egyetem modellváltását is, amelynek keretein belül a szakmai függetlenség növelése és a politikai befolyás csökkentése a cél. Az új vezetés, melyben elismert külföldi szakemberek is helyet kaptak, új irányokat céloz meg a magyar felsőoktatásban, figyelembe véve a hallgatók társadalmi igényeit.
