Kié a jövő uniós költségvetés? Bóka János véleménye
Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, az InfoRádió Aréna című műsorában foglalkozott az EU következő hétéves költségvetésével. Véleménye szerint nem csupán a költségvetés számai a fontosak, hanem sokkal inkább az, hogy ezek a pénzek hogyan és hova kerülnek majd. Az általa megfogalmazott aggályok rámutatnak arra, hogy a források elosztásának módja a jövőbeli programok szempontjából kritikus jelentőségű.
Bóka hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság néha inflációval számolt számokat használ, néha pedig nem, ami a költségvetési tervezést kaotikussá teszi. Az egyes alapok figyelembe vétele vagy elhagyása szintén zavaró, s mint mondta, a számok mögött „szómágia” rejlik, ami félrevezető lehet.
„A legfontosabb kérdés az, hogy a következő hétéves költségvetés milyen struktúrában valósul meg, és hogy kinek milyen befolyása lesz a források elosztására” – tette hozzá Bóka. Kiemelte, hogy az uniós költségvetés esetén nemcsak a források mennyisége, hanem azok igazi értéke is kulcskérdés. Mivel ha a javasolt kondicionalitási mechanizmusok életbe lépnek, a pénzek valóságos használata a bizottság politikai döntésétől válik függővé.
A miniszter szavaiból kiderült, hogy a költségvetési struktúra megváltozása azt is jelenti, hogy a Bizottság mozgástere bővül, így könnyebben átcsoportosíthatja a pénzeket. Eddig a tagállamoknak egyhangúlag kellett döntenie, de most a strukturális változások révén az egyszerűbb döntéshozatal várható.
Bóka szerint a közös mezőgazdasági politika és a kohéziós politika programjai súlyosan érintettek lesznek a költségvetési átcsoportosítások során. A miniszter megjegyezte, hogy a mezőgazdasági támogatások kerete körülbelül 20%-kal csökkenhet, miközben a hitelfelvételekből adódó visszafizetési kötelezettségek 10%-ot vihetnek el a költségvetésből. Ezen felül úgy látja, hogy a források egy jelentős része Ukrajnába kerül, így gyakorlatilag a magyar emberek pénzét küldik el másoknak, azaz a magyar költségvetést a külföldi helyzet kezelésére használják.
Bóka János tehát egy olyan költségvetési javaslatot valószínűsít, amely nemcsak az agrárpolitikát, hanem regionális fejlesztési célokat is egy nemzeti alap fedezete alá vonja, és ezt egy egységes nemzeti terv keretein belül várják a tagállamoktól. Az uniós költségvetés jövője tehát nem csupán pénzügyi, hanem politikai kérdések kereszttüzében áll.
Ami a jogállamisági feltételezéseket illeti, Bóka úgy véli, hogy ezek tovább bonyolítják a helyzetet, csökkentve a források tényleges hozzáférhetőségét. Egyértelművé tette: a költségvetés körüli diszkussziókban szükséges figyelni a források elosztásának mértékére és irányaira.
