Kaiser Ferenc: a globális védelmi költségbecslés jelentősen „alábecsülheti”, de a győztes így is az Egyesült Államok

által Karoly

A globális védelmi költségvetések drámai emelkedése

2026. április 30-án, az InfoRádióban megjelent interjú során Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense rávilágított a globális fegyverkezési kiadások aggasztó növekedésére. A Stockholmi Nemzetközi Béke Kutatóintézet legutóbbi jelentése alapján a globális védelmi kiadások 2025-ben elérték a 2890 milliárd dollárt, amely már a tizenegyedik egymást követő évben mutat növekvő tendenciát. Azonban ez a szám valószínűleg még messze elmarad a tényleges költésektől, hiszen számos nagyhatalom, mint Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia, kapacitásaikról és költségvetésükről nem osztanak meg megbízható adatokat.

Kaiser hangsúlyozta, hogy a nemzetközi védelmi költések nem csupán védekezésre fordított összegek, hanem sok esetben inkább támadó szándékkal járnak. Az Egyesült Államok sajnos még mindig a legnagyobb forrásait a hadsereg fejlesztésére és fenntartására fordítja, Donald Trump legfrissebb bejelentése szerint idén a költségvetés a tavalyi 1000 milliárd dollárról 1500 milliárd dollárra emelkedhet, ami robusztus növekedésnek számít. Eközben Kína növekvő hadiipara már szoros versenyt folytat az Egyesült Államokkal, az orosz költségvetés pedig a becslések szerint a tengerentúli kiadások feléhez közelít.

A hadiipar nyertesei és a világpiaci kihívások

Kaiser Ferenc a hadiipari költésekből származó nyereségekről is beszámolt, kiemelve, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb nyertese ezeknek a kiadásoknak. Azonban figyelembe kell venni, hogy Európában a német Rheinmetall cégcsoport is jelentős előnyöket kovácsolt a védelmi költések növekedéséből. Dél-Korea, Lengyelország és Olaszország is részesül a hadiipari beszerzésekből, ami azt mutatja, hogy globálisan eloszlik a védelmi ipar jövedelme.

Meglepő módon Kína nem tudta betölteni azt a piaci rést, amit Oroszország fegyvereinek kiesése jelentett a nemzetközi fegyverkereskedelemben. Oroszország szerepe folyamatosan csökken a későbbi években, ami részben az ukrajnai háború következménye. Az orosz fegyverek iránti kereslet drámain csökkent, ami tükrözi, hogy a világ megkérdőjelezi ezek hatékonyságát.

Ukrajna eközben jelentős előrelépéseket tett védelmi költségei tekintetében, és képes volt exportképességeit is növelni. Az ország több öböl-menti állam számára is biztosít drónokat, tükrözve azt a fejlődést, amely az ukrajnai háború során alakult ki. Ukrajna gyártási kapacitásai most már lehetővé teszik számukra, hogy a saját hadseregük ellátásán túl exportáljanak is, különösen a pilóta nélküli fegyverrendszerek terén.

A fegyverek árai és a globális konfliktusok hatása

A fegyverek árának emelkedése miatt azt az összesített képet kapjuk, hogy a közel-keleti háborúk, valamint az ukrajnai konfliktusok együttesen túlkeresletet eredményeztek a fegyverpiacon. Ez a folyamat nemcsak a külpolitikát formálja, hanem jelentős hatással van a globális gazdaságra is, mivel a hadiipar bevételei szoros összefüggésben állnak a kereslet alakulásával.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Domanits András készítette. Az interjúban Kaiser Ferenc részletesen kifejtette a jelenlegi nemzetközi fegyverkereskedelem és a védelmi költségvetések közötti összefüggéseket, bemutatva, hogy a katonai kiadások növekedése milyen jelentős következményekkel jár a globális politikai és gazdasági térben.

Ezt is kedvelheted