Kereskedelmi háború: az USA és Kína stratégiai csatája
A Donald Trump által kezdeményezett vámháború nem csillapodik: Washington újabb szankciókat vezetett be Kínával, Kanadával és Mexikóval szemben, amelyeket az amerikai elnök „feltétlenül szükséges védelmi eszközöknek” nevezett. A legújabb amerikai rendelkezések értelmében a Kínából érkező árukra további tíz százalékos vámot vetettek ki. Ezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy gyengítsék Kína kereskedelmi pozícióját az amerikai piacon, azonban a helyzet ennél összetettebb.
A kínai parlament éppen ülésezik, és az ország vezetése látszólag másra koncentrál, ám a háttérben már megkezdődött a számítás a válaszlépésekről. Peking nem maradt adós: amerikai termékekre szintén vámot vetettek ki, mely lépések célzottan azokat az iparágakat érintik, amelyek Trump bázisának gazdasági érdekeit károsítják.
Kína geopolitikai sakkjátszmája
Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakértője szerint Kína számára az amerikai vámok kellemetlenek ugyan, mégsem jelentik a gazdasági összeomlást. A kínai export mindössze 15 százaléka irányul az Egyesült Államokba, így az amerikai intézkedések hatása korlátozott. Ettől függetlenül Kína rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel hosszú távon jelentős nyomást gyakorolhat az Egyesült Államokra.
Peking már most megkezdte egy precízen kidolgozott ellencsapási stratégia kiépítését. Az elsődleges célpontokat demográfiai alapokon választották ki: olyan amerikai mezőgazdasági termékek kerültek Kína részleges embargója alá, amelyek előállítása Trump szavazóbázisának kulcsterületein koncentrálódik. A kínai válasz másik eleme, hogy feketelistára helyezik azokat az amerikai nagyvállalatokat, amelyek kínai alkatrészekre vannak utalva, például drónokat gyártó cégeket.
A globális gazdasági dominancia harca
Kína egy másik, még drasztikusabb módszerhez is folyamodhat: a jüan árfolyamának tudatos leértékelésére. Ezzel versenyképesebbé tenné exportját az amerikai piacon, ellensúlyozva a védővámok hatását. Sőt, Peking korlátozhatja vagy teljesen megszüntetheti a ritkaföldfémek kivitelét is, melyek nélkülözhetetlenek az amerikai technológiai ipar számára. Ezek az anyagok elengedhetetlenek számos csúcstechnológiai alkatrész, például akkumulátorok előállításához.
A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a globális gazdaság tétova egyensúlya tovább romolhat egy hosszabb vámháború nyomán. A vámok negatívan érinthetik az amerikai fogyasztókat és vállalatokat is, különösen azokat, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak kínai beszállítóikra.
Új elnöki ciklus, régi konfliktus
Donald Trump már az első elnöksége alatt is felkarolta a protekcionista gazdaságpolitikát. Biden kormányzatának bizonyos szankciókat fenntartó politikája pedig megerősítette Trump stratégiáját. A szakértők szerint Kínában emiatt már előre kalkuláltak Trump politikai visszatérésének lehetőségével, és a jelenlegi kereskedelmi háborút csak egy összetettebb, hosszú távú stratégiai játszma részének tekintik.
A kínai-amerikai vámháború nem csupán két nagyhatalom gazdasági politikájának összeütközése, hanem a globalizált piacok törékenységének éles kritikája. Az ellenségeskedés könnyen dominóhatást idézhet elő, amelyet nem csak a két érintett ország, hanem az egész világ érezhet majd a gazdasági vérkeringésében.
