Csehország Mentesülhet az Uniós Szolidaritási Befizetések Alól
Csehország újabb lépéseket tett a brüsszeli szolidaritási hozzájárulások alóli mentességért, amelyet a belügyminiszter, Vít Rakusan jelentett be. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy az országot már hivatalosan is elismerték, mint olyan tagállamot, amely jelentős migrációs kihívásokkal néz szembe. A cseh kormány e helyzet alapján arra törekszik, hogy mentesüljön a szolidaritási befizetések egy részétől, amelyeket eredetileg a déli államok migrációs terheinek enyhítésére hoztak létre.
Az aktuális statisztikák szerint Csehországban több mint 397 ezer ukrán állampolgár rendelkezik ideiglenes védelmi státusszal. Az adatok alapján folyamatosan változik a menekültpopuláció összetétele, egyre növekvő számú férfi menekült érkezik, mivel az ukrán kormány a nyáron engedélyezte a 18 és 22 év közötti férfiak külföldre utazását. A férfiak aránya a menekültek között mára már meghaladja a 33%-ot, míg az orosz támadás kezdetén, 2022 tavaszán, csupán egyötödét tették ki a menekülteknek.
A cseh belügyminiszter az aktuális ülés után rámutatott, hogy lakosságarányosan Csehországban található a legtöbb ukrán menekült az Európai Unióban. Brüsszel most azt is elismeri, hogy Csehország komoly migrációs problémákkal küzd, és ennek tükrében merült fel a befizetések alóli mentesség kérdése.
Rakusan levelét már eljuttatta Brüsszelbe, amelyben a teljes mentesség iránti kérelmét fogalmazta meg. Ezt a kérést az Európai Unió Tanácsa fogja bírálni.
A döntés a legfrissebb, kedden közzétett Európai Bizottsági migrációs és menekültügyi jelentés fényében született. A dokumentum megállapította, hogy Csehország nem köteles részt venni a Dél-Európára nehezedő terhek viselésében, hiszen az ukrajnai háború kezdete óta rendkívüli nyomás alatt áll a menekültügyi rendszere.
A menekültek között körülbelül 92 ezer kiskorú, 17 ezer 60 év feletti személy található, míg a többiek aktív korúak. Az ukrán munkaügyi minisztérium szerint az ukrán menekültek gazdasági hozzájárulása jelentős, ugyanis a harmadik negyedévben több mint 8 milliárd koronát, azaz mintegy 131 milliárd forintot fizettek be adóként. Ez a szám kétszerese annak, amit ugyanebben az időszakban az államtól szociális támogatásként kaptak.
Általánosan elmondható, hogy a menekültek iránti kereslet továbbra is megmaradt, de sokuk szakmai végzettsége nem tud teljes mértékben érvényesülni a munkaerőpiacon. A civil szervezetek felhívják a figyelmet a helyzetre, miszerint a menekült munkaerő iránt változatlanul nagy a kereslet, különösen olyan pozíciókban, amelyek korábban nehézkesen betölthetők voltak.
Ez a helyzet nem csupán a menekültek sorsát befolyásolja, hanem a cseh társadalom gazdasági stabilitását is, amely a jövőben a migrációs politikák ésszerűsítését igényli.
