Elemző: Ursula von der Leyen „az önigazolás részeként ünnepelte” a magyar választási eredményeket
Az Európai Bizottság elnöke néhány esetben meglepő bejelentéseket és gesztusokat is tett évértékelő beszédében – értékelte Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszékének mesteroktatója.
Az elemző szerint az Európai Unió mostanra egyre inkább geopolitikai önálló szereplőnek tekinti magát, ezért a beszéd fő üzenete az volt, hogy az unió egyszerre akar biztonságosabb, versenyképesebb és ellenállóbb lenni.
Zalai Csaba úgy fogalmazott: míg a tavalyi beszéd az európai függetlenségi pillanatról szólva még inkább víziót vázolt fel, addig az idei már konkrét terveket ismertetett arról, hogyan lehet ezt a stratégiai önállóságot a gyakorlatban megteremteni.
Érdekes és vitatott pontnak nevezte a biztonsági dimenzióval foglalkozó részt, amely szerinte nagy visszhangot vált majd ki a tagállamokban. Eszerint Európa kvázi harmadik pólusként határozza meg magát Kínával és az Egyesült Államokkal szemben, ennek pedig egy Európai Biztonsági Tanács adná a lábát.
A beszédre meghívott szimbolikus szereplő, Mark Carney kanadai miniszterelnök tavaly maga arról beszélt, hogy a nagyhatalmak versenyében a középhatalmaknak össze kell fogniuk – emlékeztetett az elemző.
Zalai Csaba szerint az Európai Bizottság elnöke Kínát most sokkal erősebben kritizálta, mint korábban, ami visszatükrözi a kereskedelmi kapcsolatok valós elbillenését Kína javára; szóba került a kereskedelmi deficit is, ami napi egymilliárd eurót jelent az Európai Unió számára. A kereskedelempolitikán túl Kína egyfajta geopolitikai és gazdaságbiztonsági kérdésként is megjelenik, tehát jóval több, mint pusztán kereskedelmi probléma – tette hozzá.
Az elemző szerint Ursula von der Leyen mintha az AI fejlődésének zabolátlanságának is hadat üzent volna. Mint kifejtette, az elmúlt években a mesterséges intelligencia alapvetően versenyképességi kérdésként jelent meg, de a beszédből az is kiderült, hogy a vezető látja a társadalom e miatti nagy átalakulását, ezért is szükséges a kontroll. Ezzel összefüggésben szó esett a gyermekvédelemről is az online térben.
Az Európai Bizottság elnöke a magyarországi választási eredményről is szót ejtett, és Zalai Csaba szerint a magyar választási eredményt önigazolásként használta fel. Ugyanakkor a tagállamok egy része nincs meggyőződve arról, hogy az Európai Bizottság korrekt módon járt volna el Magyarországgal szemben a jogállamisági kritikák és szankciók terén, hiába mutat arra Ursula von der Leyen, hogy a nyomásgyakorlás eredményt hozott – vélekedett az elemző.
