15 éves próbaidőt vezetne be az Európai Bizottság az új tagállamoknak
Az Európai Bizottság külön eljárást javasol az új uniós csatlakozók esetében, amely lényegében egy 15 éves próbaidőszak bevezetését jelentené. A tervezet szerint az új tagállam akár szavazati jogától is megfosztható lenne, ha az uniós értékekkel szemben lépne fel. Az eljárást nem titkoltan a nyugat-balkáni országok tervezett csatlakozása miatt dolgozták ki.
Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint két tényező ösztönzi az Európai Bizottságot a csatlakozás utáni mechanizmusok kiépítésére. Egyrészt erős törekvés van az Európai Unión belül arra, hogy minél gyorsabban legalább egy, de akár két-három nyugat-balkáni ország csatlakozhasson, másrészt félelem övezi azt, hogy az új tagállamok jogállamisági helyzete nem érné el a megkövetelt szintet sem a tagság előtt, sem utána.
A szakértő szerint mind a hat nyugat-balkáni ország jogállamisági helyzete alapot ad arra a kérdésre, hogy megfelelően felkészültek-e a teljes jogú tagságra. Hozzátette: a 15 éves próbaidő erős üzenet a már uniós tagországok számára is, mivel több országban – így Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában vagy Szlovéniában – voltak olyan időszakok, amikor jogállamisági problémáik miatt az uniós berkeken belül inkább destruktív politikát folytattak.
Arra a kérdésre, hogy megoldás lehet-e a csatlakozás későbbre tolása, Németh Ferenc úgy válaszolt: akkor kell felvenni ezeket az országokat, amikor belső reformjaik megvalósultak, és megfelelnek az Európai Bizottság és a tagállamok elvárásainak. Kiemelte ugyanakkor, hogy a bővítéspolitikában a végső szó mindig a tagállamok kezében van.
A kutató szerint az Európai Bizottság kezdeményezései több problémára próbálnak egyszerre választ találni. Ezek egyike, hogy számos nyugat- és észak-európai uniós ország szkeptikus a bővítéssel kapcsolatban, nevezetesen abban, hogy az újonnan felvételre kerülő országok jogállamisági szempontból ne váljanak olyan problematikussá, mint amilyen például Magyarország, Lengyelország vagy egyes időszakokban Szlovénia volt. Ezért a bizottság hosszú időszakot biztosítana magának az adott ország kontroll alatt tartására.
Németh Ferenc hangsúlyozta: egyelőre csak az Európai Bizottság tervéről van szó, amely akkor valósulhat meg, ha arról a tagállamok megegyeznek. A dokumentumban foglalt 15 éves mechanizmusokra és klauzulákra még reagálniuk kell a nyugat-balkáni tagjelölt országoknak, és az is kérdés, hogyan reagálnak az uniós tagállamok.
A szakértő jogosnak tartja azokat a kritikákat, amelyek szerint mindez kétféle tagságot teremthet az Európai Unióban, és korlátozná az új tagállamok mozgásterét a régebbi tagországokéhoz képest, további törésvonalakat létrehozva a közösségben. Emlékeztetett arra, hogy még a 2004-ben vagy azután csatlakozott országokra is, több mint 20-25 év távlatából, új tagországokként hivatkoznak a régi nyugat-európai tagállamok.
