Elemző: Így szegényednek el a magyar nyugdíjasok
Magyarországon 2012 óta a nyugdíjasok reális elszegényedése figyelhető meg, amelyet a Gazdaságkutató Intézet elemzése is megerősít. Stix Erik, a GKI kutatója az InfoRádióban kifejtette, hogy az átlagnyugdíj 2026 márciusában 261 843 forintra rúgott, azonban a nyugdíjasok közel fele 200 ezer forint alatti összegből kénytelen gazdálkodni.
A kutatás eredményei rávilágítanak, hogy a nyugdíjak reálértéke 2012 óta csupán 33%-kal emelkedett, míg a reálkeresetek 92%-kal nőttek, így a nyugdíjak aránya az átlagkeresetekhez képest a korábbi 73%-ról 50%-ra csökkent, ami a kiszolgáltatott helyzetet tovább súlyosbítja.
Stix megemlítette, hogy a Tisza-kormány nyugdíjszervezete a költségvetés állapotát is jelentősen befolyásolná, hiszen a sávos nyugdíjemelés szükségessé válása és a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelése körülbelül 110 milliárd forintos többletkiadást vonna maga után. Ehhez képest a SZÉP kártya juttatás nagysága 330 milliárd forintot emészt fel évente, ami aggasztó a költségvetési helyzet szempontjából.
Az uniós nyugdíjak átlagához képest a magyar nyugdíjak csupán 37%-on állnak, ami azt jelzi, hogy a helyzet különösen kedvezőtlen. A közép-kelet-európai országokhoz, köztük a 2004 után csatlakozott államokhoz viszonyítva is látható a lemaradás, hiszen míg 2012-ben Magyarország a nyugdíjak szempontjából a hetedik legkedvezőbb helyen állt, addig 2025-re már a negyedik legalacsonyabb átlagnyugdíjjal rendelkező országokká válunk az EU-ban. Csak Horvátország, Szlovákia és Bulgária van mögöttünk, míg a balti államok és a közép-európai országok, mint Románia és Lengyelország már megelőztek minket az eltelt időszakban.
Ez az elemzés merőben megvilágítja a magyar nyugdíjasok életkörülményeit, és hangsúlyozza, hogy a válsághelyzetekben a legkiszolgáltatottabb rétegek, így a nyugdíjasok, különösen érzékenyek a gazdasági változásokra.
