A magyarérettségi második részének kihívásai és lehetőségei
2026. május 4-én a zalaegerszegi Báthory István Technikumban a diákok számára különböző választási lehetőségek voltak elérhetők a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga második részében. A diákok Arany János „A tölgyek alatt – Margitsziget” című versét elemezhették, vagy a létösszegző versek témájában írhattak dolgozatot, amely során három különböző magyar költő lírai alkotásaiból kellett kiindulniuk a verstípusok sajátosságainak bemutatására.
Az érettségi második szakaszában a vizsgázóknak középszinten 150 perc állt rendelkezésükre egy 500-800 szavas műértelmező vagy témakifejtő esszé megírására, melyért maximum 40 pontot szerezhettek. Az emelt szinten vizsgázóknak két feladatot kellett teljesíteniük: egy műértelmező írást és egy reflektáló szöveget, a pontosan meghatározott terjedelemmel – 600-800 szót a műértelmezéshez és 250-450 szót a reflektáló szöveghez.
A héten a magyartanárok körében sok megdiskurált debate releváns volt. Arató László, egy neves szakértő, a feladatsort „hidegzuhanyként” emlegette, mondván, hogy nem várhatók túl jó eredmények a vizsgákon. Kiemelte, hogy azokat a diákokat, akik általában nem kedvelik a verselemzést, különösen nehéz helyzetbe hozta ez a mostani választás. A szaktanár szerint a diákok eddig inkább prózai művekre, vagy esetleg balladák elemzésére számítottak.
Most, a vizsgázóknak, bármennyire erősek is esszéírásban, nem volt lehetőségük elkerülni a verselemzést, amelyet sokan nem kedvelnek. Ezzel együtt Arany János, mint a magyar irodalom alapvető alakja, elengedhetetlen tudás minden diák számára, hiszen munkásságának ismerete elvárás.
A magyarérettségi második részének feladatainak megoldása elég változatos kihívásokat tartogatott a fiatalok számára. A pedagógusok véleménye szerint a jövőben érdemes lenne a vers- és prózaelemzések arányát átgondolni.
