Nagy a baj Kubában: Donald Trump szankciós fenyegetése váratlan következményekkel jár
Kuba, a karibi szigetország, egyre mélyebbre süllyed az energiaválság tengerében, amelyet nagymértékben felerősített Donald Trump volt amerikai elnök vámokkal való fenyegetése. A helyi kormány számos megszorító intézkedést volt kénytelen bevezetni, reakcióként a mostani helyzetre, amely rendkívül kritikusra fordult.
Az amerikai elnök január végén Kubát „rendkívüli fenyegetésnek” minősítette, hangoztatva, hogy az ország kapcsolatai Kínával, Oroszországgal és Iránnal destabilizálják a térséget. Ezért Trump nemcsak a vámok, hanem a szankciók alkalmazásának lehetőségével is súlyosan megfenyegette a Kubába olajat szállító országokat.
A kerozinhiány miatti válság elhárítása érdekében a kubai kormány hétfőn bejelentette, hogy mostantól a nemzetközi légitársaságok nem tankolhatnak a kubai repülőtereken, mivel az ország kimerítette repülőgép-üzemanyag készleteit. A kormány tájékoztatása alapján a kerozinhiány várhatóan legalább egy hónapig fog fennállni, ami azt jelenti, hogy a légiközlekedés jelentős mértékben korlátozódik.
Ennek következtében a kubai kormány átfogó megszorító intézkedéseket hozott, amelyekbe bele tartozik az üzemanyag-értékesítés korlátozása, a turisztikai létesítmények bezárása, valamint a tanítási időszakok lerövidítése. Az állami vállalatok esetében pedig a négynapos munkahét bevezetése vált szükségessé, hogy a helyzetet valamennyire kezelni tudják.
Oroszország kritikáját fejezte ki a helyzet súlyossága kapcsán és elítélte az amerikai nyomásgyakorlást, míg Mexikó bejelentette, hogy humanitárius segítséget küld Kubának, és diplomáciai megoldások keresésére törekszik az olajszállítmányok újraindításához.
Ez a helyzet a karibi szigetország politikai és gazdasági stabilitásának újabb komoly tesztje, amely nemcsak belföldi feszültségeket gerjeszt, hanem szélesebb makrogazdasági következményekkel is járhat a globális piacon.
