Már az OECD is figyelmeztet: Problémák a hazai fúrt kutakkal
Legutóbbi elemzésében az OECD arra figyelmeztet, hogy a hazai fúrt kutak körüli helyzet aggasztó. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a felszín alatti vízkivetelek mintegy 16 százaléka engedély nélkül zajlik, főként be nem jelentett kerti kutakból. Szabó Dániel, a Portfolio elemzője rámutatott, hogy a közbeszédben elterjedt az a tévhit, miszerint az ország bőséges vízkészletekkel rendelkezik. A valóság azonban az, hogy a hazai vizek több mint 90 százaléka a Kárpát-medencében található nagy folyók vízgyűjtő területeiből származik.
A vízhozam, amely a folyókban található víz mennyiségét határozza meg, döntő szerepet játszik a talajvíz szintjének és újratermelésének szabályozásában. Az utóbbi évek aszályos időjárása, különösen 2020 óta, új kihívások elé állította a vízkezelést. Szabó Dániel emlékeztetett rá, hogy az országban sokan a kutak vízét használják locsolásra, hiszen kevesen mernek a csapból öntözni.
Az illegális kútüzemeltetés problémája súlyosan érinti a vízkészletek fenntarthatóságát, mivel a vízkivételi helyek több mint fele engedély nélkül üzemelhet. Ráadásul az OECD becslései alapján a valós vízkivétel mértéke akár a készletek hathónapját is meghaladhatja. Ez a helyzet a felszín alatti víztartalékok újratermelődését drasztikusan csökkentheti, akár 50-55 százalékkal is. Magyarország nem tekinthető vízben gazdag országnak, ezért ez a visszaélés komoly gondokat okozhat a jövőben.
Szabó Dániel arról is beszélt, hogy szükséges lenne a szomszédos országokkal való együttműködés a vízmegtartás érdekében. Az általa említett megoldás egy közös vízpolitikát feltételez, hiszen amit Magyarországon felfogunk, az már nem jut el más országokhoz, mint Szerbia, Románia vagy Horvátország. Az esővízgyűjtés népszerűsítése is új irányokat mutat az önkormányzatok számára, hiszen ez segíthet a talaj nedvességtartalmának megőrzésében.
Az OECD elgondolásai szerint nem az illegális kutak felszámolása, hanem a vízhasználati adatokat átláthatóan és rendszerezetten kellene nyilvántartani. Ezt a vízfelhasználók számára is elérhetővé kell tenni, így segítve a megfelelő vízkivételi tervezést. A helyi hatóságokkal való együttműködés ebben elengedhetetlen lenne, hogy csökkenthessük a vízkivétel illegális mértékét, hangsúlyozta az elemző.
Hozzátette, hogy a vízkészletek védelme érdekében sürgősen szükséges lenne a vízhasználati gyakorlatok reformálása, hiszen a jelenlegi állapotok nemcsak a helyi, de a regionális vízvisszatartási lehetőségeket is veszélyeztetik.
