Ukrajna buktatói: Bendarzsevszkij Anton súlyos figyelmeztetése
2025. november 20-án, a nyugat-ukrajnai Ternopilban a rendőrség és a tűzoltók megkezdték az áldozatok keresését a romok alatt, miután orosz rakéták és drónok csapásai után legalább 25 ember, köztük három gyermek életüket vesztették, 73 megsebesült, és többet eltűntként nyilvánítottak. E körülmények között Anton Bendarzsevszkij, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, fontos megjegyzéseket tett az amerikai béketerv kapcsán, amely gyanítja, hogy a jelenlegi ukrán vezetés nem lesz képes elfogadni az ajánlatot.
A közelmúltban, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalt amerikai katonai vezetőkkel a béketervről, kiszivárgott információk alapján a terv több vitatott elemet tartalmaz. Például a Donbasz területe orosz ellenőrzés alá kerülne, az ukrán haderő létszámát drámaian csökkentenék, és a NATO-ba való belépést is megtiltanák. Bendarzsevszkij hangsúlyozta, hogy egyetlen magas rangú ukrán döntéshozó sem erősítette meg a terv kötelező elemeit, de az elnök megerősítette, hogy a vázolt tervezetek valóban napirenden vannak.
Bendarzsevszkij véleménye szerint a kínált megoldások elfogadhatatlanok a jelenlegi ukrán helyzetben, mivel azok orosz ultimátumként értelmezhetők. Ha Kijev egy fix csomagkeretet kap a tárgyalásokon, úgy a vezetés valószínűleg nemet mondana a megállapodásra. „A biztonsági garanciák olyan feltételeket tartalmaznak, amelyeket Ukrajna nem fogadhat el, így a terv világszerte orosz maximalista igények kiterjesztéseként jelenik meg” – nyilatkozta. Az Oeconomus igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet mögött álló amerikai szándékok valószínűleg a helyzet enyhítését célozzák, ugyanakkor az orosz követeléseket is hűtenék.
Bendarzsevszkij továbbá megjegyezte, hogy a tervben szereplő formula, amely a Donbasz orosz kezeléséhez köthető, gyakorlatilag a jóvátételek elkerülhetetlen forrását jelenti, anélkül hogy ezt hivatalosan elismernék. Az ukrán hadsereg létszámának drasztikus csökkentése szintén elfogadhatatlan a kormány számára, amely a háború előtt 400-450 ezer fős haderővel rendelkezett, míg most ezt a számot 400 ezer főre akarják lebecsülni.
Az ukrán európai támogatás csökkenése mellett a kormány belpolitikai stabilitása is gyengült, így Kijev most nehezebben számíthat a régi szövetségesekre. Az amerikai nyomás, hogy a javaslat valamiféle kiegészítő alkuk keretébe kerüljön, folytatódni fog. Ha pedig a javasolt megoldás tényleges céljai reálisnak tűnnek, vonzóvá válhat az ukrán vezetés számára.
Bendarzsevszkij véleménye szerint, ha a javasolt amerikai béketerv ára mindenképpen elkerülhetetlen, úgy a tárgyalások során Kijev kiharcolhatja, hogy bizonyos pontok, mint például az orosz nyelv kötelezővé tétele, ne kerüljenek a végső megállapodásba. „Sajnos, úgy tűnik, hogy a Donbasz bizonyos részeit a végén kénytelenek leszünk átadni, de ha ezt a kisebbik rosszként fogjuk fel, talán elérhetjük, hogy a lehető legkevesebb következménye legyen a megállapodásnak” – zárta gondolatait az igazgató.
A humanitárius válság mélyül
A folytonos támadások és a háborús helyzet következményeként Ukrajna humanitárius válsága továbbra is fokozódik. Az ezeken a területeken való állapotok katasztrofálisak, és a nemzetközi közösség felelőssége, hogy mihamarabb cselekedjen a humanitárius segítségnyújtás érdekében. Az ukrán nép szenvedései és a nemzetközi viszonyok fokozódó feszültségei rávilágítanak a komplex geopolitikai válságokra, amelyek napról napra egyre inkább megnehezítik a béke lehetőségét.
Bendarzsevszkij szavai tehát nem csupán a politikai tájképet, hanem a humanitárius helyzetet is aláássák. Az ukrán vezetés előtt álló kihívások komoly dilemmákat vetnek fel a jövőre nézve, amelyre a világ figyelme irányul.
