Politikai Narratíva a Választási Csalás Körül
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója nemrégiben figyelmeztetett arra, hogy a „választási csalásról” szóló állítások tudatosan felépített politikai narratívát alkotnak. A közleménye szerint ez a narratíva nem pusztán belpolitikai diskurzus, hanem nemzetközi összefonódásokkal is bír. Szánthó úgy hiszi, hogy a folyamat potenciálisan uniós szintű következményekkel is járhat.
A főigazgató megjegyezte, hogy a baloldal hónapok óta építi ezt a hamis mítoszt, amelyhez most nemzetközi támogatás is csatlakozott, köztük a berlini politikai elit. Ide tartozik egy német bíróság döntése, amely felszólította a közösségi platformokat a magyar választásokkal kapcsolatos befolyásolási és dezinformációs adatok átadására, amit egy Soros-alapítvány által támogatott civil szervezet kezdeményezett.
A Választási Kihívások és Manipuláció
Szánthó szerint az ilyen lépések nem az ukrán szolgálatok tevékenységeit hivatottak feltárni, hanem inkább hozzájárulnak ahhoz a narratívához, amely a magyar választások manipulálhatóságát hangsúlyozza a közösségi média segítségével. Ezt a jelenséget „perlési politizálásnak” nevezte, amely politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhat.
A főigazgató rámutatott arra is, hogy bár egy német bíróságnak nincs joghatósága a magyar választási eljárásban, az ilyen eljárások mégis befolyásolhatják a nemzetközi közvéleményt és az uniós politikai folyamatokat. Megemlítette, hogy egy jövőbeli döntés során a bukaresti Alkotmánybíróság is nemzetközi nyomásra érvénytelenítheti választási eredményeket, mint ahogy azt például a 2024-es elnökválasztás során tették, amikor a digitális kampánymanipulációra hivatkozva semmisítették meg az első forduló eredményét.
Manipulációs Eszközök a Választásokban
Szánthó továbbá megjegyezte, hogy Magyar Péter, akit a berlini politikai-jogászi elit támogat, együttműködik egy transznacionális hálózattal, amelynek célja a választási folyamat legitimitásának megkérdőjelezése. Ezen felül, az online jobboldali szereplők, mint például a DPK vagy a Megafon, könnyen manipuláció bizonyítékaként jelenhetnek meg, míg a baloldali influenszerek nem kapják meg ezt a kritikát.
Végül Szánthó három célkitűzést fogalmazott meg a választási csalásról szóló mítoszépítés kapcsán: elősegítheti az ellenzéki vereség kommunikációs megmagyarázását, mozgósítási keretet biztosíthat a választás utáni politikai konfliktusokhoz, és jogi alapot adhat az uniós intézmények számára a választási eredmények megkérdőjelezésére.
Ez a helyzet továbbá akár ahhoz is vezethet, hogy a megkérdőjelezett eredményekre hivatkozva Orbán Viktort ne hívják meg a következő uniós csúcsra, ahol döntés születhet a háborús beavatkozásról és Ukrajna EU-tagságáról. A fejlemények így nem csupán a belpolitikai vita keretein belül értelmezendők, hanem egy komplex nemzetközi kontextus részeként is, ami figyelmet érdemel.
