Miért Nem Versenyképes Az EU?
Az Európai Bizottság legfrissebb makrogazdasági jelentésében számos aggasztó tényezőt emeltek ki, amelyek nem kedveznek az Unió versenyképességének 2025-ben. Az előrejelzések szerint az EU gazdasága mérsékelt növekedést mutat, azonban a közelmúltbeli sokkok hatásai még mindig érezhetőek.
Az infláció üteme fokozatosan csökken a jegybanki célhoz, 2025 októberére az éves pénzromlás 2,1 százalékra csökkent. Ezzel szemben Magyarországon az infláció 4,5-5 százalék között mozoghat, míg Romániában 6 százalék feletti értékek várhatóak. A jelentés megemlíti, hogy az inflációs hullámot kezdetben az energiaár-sokk táplálta, de 2023-tól a belső tényezők, mint a bérek és profitmarzsok, vettek át domináló szerepet. E hatások azonban lassan elhalványulnak.
A magyar bérdinamika évek óta az uniós élvonalba tartozik, ám a termelékenység növekedése nem tart lépést ezzel. A munkaköltségek drámai mértékben, körülbelül 50 százalékkal emelkedtek 2019 és 2024 között. Az EU-s szintről is elmondható, hogy az utóbbi hat évben alacsony volt a termelékenységi növekedés, és a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya is csekély, csupán 2,1 százaléka a GDP-nek, míg az Egyesült Államokban ez 3,6 százalék körül mozog.
A beruházási kedv Európában 2023-2024 között meglehetősen visszaesett, különösen a vállalati szektorra van ez kihatással. A 2024-es évet reálértéken 21 százalékos csökkenéssel könyvelheti el az ipar és az építőipar. Ezzel szemben az EU szintjén 2025 elejére már pozitív jelek mutatkoznak, a vállalati hitelkihelyezések ismét növelkednek, de Magyarország kiemelkedik a sorból, 2024-re 12,1 százalékos csökkenést várnak a beruházások terén.
Az Európai Bizottság hozzáteszi, hogy a beruházási szint jelenlegi alacsony volta nem elegendő a jövőbeli kihívások megoldásához. A klímasemlegességi, digitális és egyéb célok eléréséhez 2030-ig évente 750 milliárd euró beruházásra lenne szükség, amely az EU GDP-jének közel 4,5 százalékát teszi ki. A tartósan magas energiaárak akadályozzák az európai ipar versenyképességét; 2024-re az uniós energiaköltségek 17,4 százalékkal magasabbak az amerikaiakénál.
Az energiaellátás átalakítása érdekében sürgető szükség van a fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedésre. A következő évtizedben évente 320 milliárd eurót kellene beruházni, ám a bizottság szerint mindez a jelenlegi gazdasági háttér mellett, ahol a tagállamok költségvetési hiánnyal és magas adósságrátával küzdenek, komoly kihívás elé állítja az Uniót. Az előrejelzések szerint 2027-re az EU államadósság a GDP 85, az eurózónában pedig 91 százalékra emelkedhet.
A versenyképességi válságból kivezető útnak a tőkepiaci unió megvalósulása tűnik, hogy a megtakarításokat európai befektetési eszközökbe csatornázzák. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy Európa gazdasági problémái mélyebb, strukturális okokra vezethetők vissza, mint például a gyenge termelékenység, az alacsony magánberuházások, és a tartósan magas energiaárak. Az unió nem forráshiányban szenved, hanem a források eloszlása nem hazai beruházásokra irányul.
Felmérve a helyzetet, kijelenthető, hogy Európa gazdasági növekedési kilátásai egyre inkább kérdésessé válnak, a meglévő problémák megoldása sürgetőbb, mint valaha.
Forrás: infostart.hu/gazdasag/2025/12/04/miert-nem-versenykepes-az-eu
