Mekkora az a minimum összeg, amit el lehet kezdeni befektetni?
Amikor a befektetésekről beszélünk, sokak fejében egy kiadható lakás vagy egy értékes telek képe jelenik meg, amihez több tízmillió forintos tőkére van szükség. Valójában azonban a pénz már jóval kisebb összeggel is munkába állítható, a lényeg csupán annyi, hogy a befektetési formát a rendelkezésre álló összeghez érdemes igazítani. A money.hu szakértője összegyűjtötte, hogy mekkora összegekhez milyen befektetési eszközök illenek.
Ha a pénz egy bankszámlára vagy megtakarítási számlára kerül, amely látra szóló, azaz napi kamatot fizet, akkor az már technikailag befektetésnek tekinthető, hiszen kamatot termel. Ezt sokan inkább megtakarításként értelmezik, de a két fogalom közötti határ gyakran inkább elnevezésbeli, mintsem tényleges tartalmi. Ezeknél az eseteknél általában nincs meghatározott minimális elhelyezendő összeg, csupán közvetett feltételek merülhetnek fel, például a bankszámlához kapcsolódóan elvárhatják, hogy legyen bizonyos rendszeres havi beérkező összeg (például jövedelem).
A megtakarítások következő lépcsőfoka a lekötött betétek, ahol a bankok már konkrét minimumösszeget határoznak meg. A magasabb kamatokat kínáló konstrukcióknál jellemzően legalább 50-100 ezer forintos lekötést várnak el, bár az intézményenként eltérhet, akár 10 ezer és 500 ezer forint között is mozoghat. Az időtényező itt is kiemelt jelentőséggel bír: a lekötési idő előtti pénzfelvétel többnyire kamatvesztéssel jár, így a betétfeltöréskor a megtakarító rendszerint nem részesül hozamban.
A lakossági állampapírok között a diszkont kincstárjegyek, melyek 3, 6 vagy 12 hónapos futamidejűek, szintén elérhetőek 10 ezer forintos címletenként. Hosszabb távra vonatkozóan az ötéves FixMÁP, a MÁP Plusz, a hatéves BMÁP, valamint a tízéves Prémium Magyar Állampapír kínál alternatívát. Ezek már 1 forintos alapcímlettel is elérhetőek, így gyakorlatilag bármilyen összeg befektethető, a lejárat előtti visszaváltáskor pedig jellemzően 1 százalékos tőkearányos díjat számítanak fel, időarányos kamattal kiegészítve.
A részvénypiacra való belépés küszöbét az egy darab részvény ára határozza meg, hiszen legalább ekkora összeget mindenképpen be kell fektetni. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a legismertebb hazai papírok esetében a belépési összeg jellemzően néhány ezer és néhány tízezer forint között mozog; míg a Magyar Telekom vagy a MOL részvénye pár ezer forintért megvásárolható, addig az OTP részvénye már 30 ezer forint feletti belépőt igényel.
Az amerikai részvénypiacon ennél jóval szélesebb skálán mozognak az összegek. A nagy technológiai és pénzügyi vállalatok egy részénél egyetlen részvény ára már 100-200 ezer forint között mozog, míg a legdrágább papírok esetében akár 350 ezer forintos befektetés is szükséges. Mindazonáltal amerikai piacon is találunk olyan vállalatokat, ahol egy részvény ára tízezer forint alatti összeggel is elérhetővé válik, ám a belépési küszöb összességében így is magasabb, mint a magyar részvényeknél.
Hangsúlyozni kell, hogy egyféle részvénybe való befektetés nemcsak drága, hanem kockázatos is, hiszen a befektetés sorsa egyetlen vállalat teljesítményétől függ. Erre találják ki a befektetési alapokat, amelyek a diverzifikációt segítik, tehát igyekeznek a kockázatot minél több értékpapír között elosztani. Az Equilor Noé Nemzetközi Részvényalap, például az amerikai, európai és japán részvénypiacokra, valamint fejlődő és fejlett országok vállalatainak részvényeibe fektet. Egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték már 2,68 forint, amivel beléphetünk az alapba, miközben a költségeket nem számolva, az alap a 2015-ös indulása óta 10,14 százalékos éves nettó hozamot ért el.
Az ETF-ek, amelyek tőzsdén kereskedett alapok, a részvényekhez hasonlóan működnek, viszont teljes tőzsdéket vagy iparágakat képesek lefedni. Az ilyen alapok már a magyar tőzsdén is elérhetőek, például a BÉT teljesítményét, azaz a BUX indexet, az OTP BUX Indexkövető ETF követi le, amelynek árfolyama jelenleg 4092 forint, tehát kis összeggel is be lehet szállni.
A devizapiacokon szintén meg szokták határozni, hogy minimum mekkora mértékben (kötésméretben) váltható át deviza. Ez általában minimum 100/1000/10.000 egységet jelent, s a brókercég dönti el, hogy hol húzza meg ezt a határt.
Az elméleti lehetőség, hogy befektethetünk valamibe, mert a minimum megvan, azonban nem jelenti azt, hogy valóban érdemes is. A kockázatokra figyelmeztet a szakértő, aki szerint az első pár millió forintból célszerű kerülni a magas kockázatú termékeket. 5-10 millió forintos befektetendő összegeknél megjelenhetnek valamivel magasabb kockázatú termékek, míg 20 millió forint felett valóban diverzifikált portfóliót alakíthatunk ki, amiben a magas, közepes és alacsony kockázatú eszközök is helyet kaphatnak.
Forrás: infostart.hu/gazdasag/2025/12/20/mekkora-az-a-minimum-osszeg-amit-el-lehet-kezdeni-befektetni
