A mezőgazdaság és az élelmiszerárak növekedése az iráni háború tükrében
2026. március 16-án a mezőgazdaságot és az élelmiszerárakat sújtó megnövekedett költségek válságos helyzetet teremtettek, melynek hátterében a közel-keleti konfliktus áll. A műtrágyák árai mindössze két hét alatt harminc százalékkal emelkedtek, ami nem csupán a gazdák számára, de a fogyasztók számára is súlyos következményekkel járhat.
A Pénzcentrum beszámolója szerint a műtrágya gyártásához nélkülözhetetlen földgáz ára az irányi feszültségek fokozódásával megduplázódott, ami jelentős teherként nehezedik a termelők vállára. Eddig a pétisó tonnája 190 ezer forintra ugrott, egy hét alatt pedig mintegy hatvanezres drágulást regisztráltak.
A növények bokrosodásának időszakában, amely a tavaszi vetés kulcsa, a gazdák képtelenek tervezni, mivel az árak gyorsan és kiszámíthatatlanul változnak. Az import bizonytalansága még inkább fokozza a feszültséget, mivel a világ műtrágya ellátásának jelentős része a jövőbeli szállítási fennakadásoktól függ.
A várható élelmiszerár-emelkedés különösen aggasztó, hiszen a drágulás minden olyan termékre kiterjedhet, amely gabonaalapú takarmányra támaszkodik, beleértve a kenyeret, a tejet, tojást, csirkét és a marhahúst is. A szlovén iparkamara már előre jelzi, hogy akár egy hónapnyi csúszásnak is jelentős hatása lehet a bolti árakra.
Nagy István agrárminiszter levélben fordult az Európai Bizottsághoz, sürgetve az orosz és fehérorosz műtrágyaimport újranyitását, a vámtarifák felfüggesztését, valamint a büntetővámok eltörlését. A következő hetekben dőlhet el, hogy milyen mértékben mélyül tovább a válság, amely nemcsak a mezőgazdaság jövőjét, hanem az élelmiszerárak alakulását is alapvetően befolyásolja.
A gazdák aggodalma egyre növekszik, hiszen a háború fokozódása esetén könnyen kialakulhat egy újabb élelmiszerár-robbanás, amely az egész ország gazdaságát érzékenyen érintheti.
