Új helyzet az LNG-piacon: Európa áldozata Ázsiának?
Az elmúlt napokban aggasztó hírek érkeztek az európai gázellátást érintő helyzetről. Az eredetileg Európába tartó cseppfolyósított földgáz (LNG) tankerhajók egyre inkább Ázsia felé fordulnak, ami egy új, nem kívánt versenyt teremt a globális piacon. A Handelsblatt beszámolója szerint legalább négy ilyen tanker az utóbbi időszakban már át is irányult az ázsiai piacra, amelynek vevői jelentősen megnövelték gázmegrendeléseiket.
Jelenleg a legnagyobb gázimportőrök közé tartozik Kína, Japán, és Dél-Korea, a közvetlen verseny tehát rendkívül éles. A német elemzők kiemelik, hogy az európai államok, köztük Németország, viszonylag kevésbé függenek a közel-keleti LNG-beszállítmányoktól, amelyeket a Hormuzi-szoroson nem tudnak szállítani. Ennek ellenére a közelmúlt eseményei rámutatnak arra, hogy a helyzet kritikussá kezd válni az európai gázkészletek alacsony töltöttsége miatt, hiszen március 10-én a német gáztározók mindössze 21,6 százalékos töltöttséggel bírtak, míg az öt éves átlag 43 százalékos volt.
A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a árszint emelkedése is kétséges értékekhez vezethet. Japán például, amely a legnagyobb LNG-értékesítők közé került, kevesebb függőséggel bír a Perzsa-öbölből érkező gázszállítmányoktól, mint Dél-Korea vagy India, és jelentős mennyiségű gázmennyiséget kötött le, amelyet kereskedelmi célra használhatnak fel.
Az LNG tankerek legutóbbi irányváltásai, például a nigériai LNG Port Harcourt II nevű tanker, amely Indiába tart, vagy a Kínából elindult tanker, amely megfordulva Japán felé vette az irányt, hangsúlyozza, hogy az ázsiai vevők erősebb pozíciót élveznek a piacon.
Yuriy Humber, a Yuri Group tokiói energiaipari tanácsadó cég vezérigazgatója, arra figyelmeztetett, hogy Európának számítania kell arra, hogy a közeljövőben versenyeznie kell az ázsiai kereslettel. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy Ázsiában a tárolási lehetőségek korlátozottak, ami a „just-in-time” beszerzési stratégiákra kényszeríti az országokat. A tárolókapacitások például Indiában csupán hat napra elegendő gázt tudnak tárolni, míg Tajvanban és Dél-Koreában ez a szám tizenöt napra tehető, és csak Japán képes húsz napra elegendő mennyiséget tárolni.
A piaci mozgások következtében a globális LNG-kínálat 20 százaléka kiesett, mivel a Hormuzi-szoros zárva tartja a Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből érkező szállítmányokat. Ennek következményeként az ázsiai szereplők a spotpiacon próbálják kielégíteni igényeiket, amelyekért nehezen felmérhető, és magas árat lehet fizetni a piaci szabályozás ukrán háború és iráni fegyveres konfliktus aláásása miatt.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy az ázsiai országok iránti kereslet növekedése komoly kihívást jelent az európai gázpiac számára, és felveti a kérdést, hogy a jövőben hogyan alakulhat a kontinens energiapolitikája a globális verseny közepette.
