Szigorúbb szabályozás a hitelreklámok terén
2025. december 10-én az Országgyűlés új jogszabályt fogadott el, amely a hitelfelvételt népszerűsítő reklámok és tájékoztatók átláthatóságát és érthetőségét hivatott javítani. Az új szabályozás révén a fogyasztókat részletesebb, közérthetőbb és egyénre szabott információkkal kell ellátni a hiteltermékek kockázatairól.
A törvény célja, hogy a hitelpiac átláthatóbbá váljon, és a hitelezők ne keltsenek téves reményeket az ügyfelekben a kölcsönök elérhetősége vagy költségei tekintetében. Az ügyfelek számára lehetőség nyílik arra, hogy a hitelfelvétel után 14 napon belül ingyenesen elálljanak. Ezen kívül a hitelszerződésekbe kötelezően bele kell foglalni az adósságkezelési tanácsadók elérhetőségeit is.
Új intézkedések a csalás ellen
A jogszabályban szereplő rendelkezések között hangsúlyt kap a csalók ellen való fellépés is. A kétfaktoros ügyfélazonosítás szélesebb körben válik kötelezővé, a kriptoeszközök kockázatának kezelése pedig szintén megjelenik a törvényben. Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: az új szabályozások célja az, hogy a pénzintézetek jobban tudják ellátni gazdaságfejlesztési feladataikat.
Az új törvény értelmében a hitelre vonatkozó reklámoknak figyelmeztetniük kell a fogyasztókat, hogy a hitelfelvétel nem ingyenes kötelezettség, emellett az információknak könnyen olvashatónak vagy tisztán hallhatónak kell lenniük, figyelembe véve a használt adathordozók technikai korlátait.
Perspektívák és aggályok
A módosítások mellett a Fidesz vezérszónoka, Bánki Erik kiemelte, hogy az alternatív befektetési alapok is kölcsönt nyújthatnak, míg a KDNP-s Hollik István a jegybank felügyeleti szerepének erősödését emelte ki, valamint az európai adatplatform létrejöttét, amely a vállalatok pénzügyi és fenntarthatósági adatainak hozzáférhetőségét célozza.
Ugyanakkor a DK-s Varju László arra figyelmeztetett, hogy szürke zónából érkező, ismeretlen tulajdonosi háttérrel rendelkező hitelezők léphetnek be a piacra. A Jobbik részéről Z. Kárpát Dániel az uniós ítélet hazai átvételét szorgalmazta, míg a Mi Hazánk vezérszónoka, Apáti István attól tart, hogy a módosítás segíthet a „szürke” és „fekete” pénzek legalizálásában.
Ez a jogszabálycsomag a hitelfelvételi jogalkotás terén fontos lépésnek számít, ugyanakkor bizonyos politikai kritikák és aggályok felmerülése rávilágít arra, hogy a jogalkotás nem mentes a lehetséges kockázatoktól.
Az új törvény célja tehát a hitelfalvetel biztonságosabbá tétele, de a gyakorlatban a végrehajtás sikere függ a hitelezők és a szabályozó hatóságok együttműködésétől.
Forrás: infostart.hu/belfold/2025/12/10/szigoritjak-a-hitelreklamozast
